2025 júniusában kéthetes interszetikai éghajlati tárgyalásra került sor a németországi Bonnban, amelynek célja a kulcsfontosságú kérdések előmozdítása a novemberre tervezett COP30 konferencia előtt. A tárgyalások során Argentína lábjegyzetet kért egy informális dokumentumhoz, amely a „nem” fogalmát szűkítette a „két nemre, a férfi és a nőkre”. Ez egy többnapos terminológiai vitát váltott ki a nemek közötti kérdések és az éghajlatváltozás metszéspontjáról.
Ahol az éghajlatváltozás megfelel a nemek közötti egyenlőtlenségnek
Az éghajlatváltozás nem érinti a társadalom minden csoportját. Ez igaz a különböző nemekre is: a nők és más marginalizált közösségek gyakran aránytalanul szenvednek annak hatásaitól. Ez a nyilatkozat különösen a globális déli országokra vonatkozik, ahol egyes közösségek egyre inkább ki vannak téve az éghajlati hatásoknak, amelyek veszélyeztetik megélhetésüket, egészségüket és biztonságukat, és tovább mélyítik a meglévő nemek közötti egyenlőtlenségeket.
Ez számos kulcsfontosságú területen nyilvánvaló: az árvizek és ciklonok rendszeresen elárasztják az oktatási és egészségügyi létesítményeket, növelve a vízben terjedő betegségek, például a kolera és a tífusz kockázatát, valamint korlátozva az olyan alapvető egészségügyi termékekhez való hozzáférést, mint például a fogamzásgátlók és a menstruációs higiéniai elemek. Ezenkívül az ivóvíz növekvő sótartalma növeli a méhnyakrák és a magas vérnyomás kockázatát a part menti területeken. A közvetett hatások közé tartozik a lányok korai házassága, gyakran annak érdekében, hogy csökkentsék családjuk pénzügyi terheit vagy az elárasztott területeket. Az ENSZ szerint Nemi pillanatkép 2024 Jelentés: Az éghajlatváltozás 2050 -ig több 158 millió nőt és lányt lehet elérni a szegénységbe – 16 millióval több, mint a férfiak és a fiúk. Manapság az élelmiszer -bizonytalanság már 47,8 millió nőt érint, mint a férfiak világszerte.
„Az éghajlati válságnak mind ökológiai, mind társadalmi igazságosság dimenziói vannak, különös tekintettel a nők és a lányok jogaira”
Az éghajlati igazságszolgáltatás aláássák azokat a tényezőket, amelyek szintén növelik a nemek közötti egyenlőtlenséget: egyenlőtlen hozzáférés az erőforrásokhoz és a döntéshozatali strukturális kizárás. Míg a nők döntő szerepet játszanak a víz, az élelmiszerek és az üzemanyagok biztosításában sok régióban, gyakran korlátozott hozzáféréssel járnak ezekhez az erőforrásokhoz. Ez a szűkösség kevesebb időt hagy számukra az oktatáshoz, a munkához vagy a közösségi részvételhez. Például Bolívia Chiquitanía -ban egyre növekvő számú őslakosnak kell hosszabb távolságra – néha más közösségektől vagy városokhoz – a vízért. Mivel a vízgyűjtést hagyományosan a nőkhez rendelik, ez aránytalanul elfogyasztja idejét és energiáját. Ez az eset egyértelműen megmutatja, hogy az éghajlati válságnak mind ökológiai, mind társadalmi igazságosság dimenziói vannak, különös tekintettel a nők és a lányok jogaira.
A nemi ideológiai vita
A nemek fogalma először a nemzetközi jogban és a politikában jelent meg 1998 -ban a Római Jogszabály részeként, a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) alapító dokumentumának részeként. A 7. cikk (3) bekezdése a nemet úgy határozza meg, mint „a két nem, a férfi és a nő”, bináris megközelítést alkalmazva. Ez az értelmezés azóta sok vita tárgyát képezte, különösen azért, mert a nemek társadalmi és kulturális sokféleségét hangsúlyozó különféle perspektívák.
Az idő múlásával a nemet társadalmi konstrukciónak tekintették. Mivel a nem bináris és feminista perspektívák átvették a változatos és folyadékkifejezéseit, a nemzetközi diskurzus a nemi identitás és a szerepek dinamikus és kereszteződéses megközelítését is alkalmazta.
Míg a nyugati értelmezések egyre inkább a nemi identitás társadalmi megértéséről váltak át, egyes országok továbbra is elutasítják a kérdés nem bináris megközelítését. Például a tavalyi COP29 -en Szaúd -Arábia, Irán, Oroszország, Egyiptom és a Vatikán kategorikusan állt a „nemi sokféleség” kifejezés használatával. Egyes politikai vezetők gyakran retorikusan összekapcsolják a környezetvédelmet a nők és a marginalizált csoportok védelmével, és egyetlen ideológiai fenyegetésnek tekintik őket.
Példa erre az argentin elnök, Javier Milei, aki a hatalom átvétele után jelentős változást hozott a nemek közötti egyenlőség diskurzusában, mivel ő volt az, aki a környezetvédelmet, a feminizmust és a nemi ideológiát „ugyanazon vadállat különféle fejei” hívták, a „Wokeism” -vel, mint maga a vadállat. A bírósági adatok azt mutatják, hogy az Argentínában a femicidek vagy a feminicidek (azaz a misoginia -ból elkövetett gyilkosságok tavaly 11 százalékkal növekedtek. Az Ahora Que Sí Nos Ven helyi megfigyelő csoport (most már látnak minket), 89 femicidet rögzítettek 2025 első öt hónapjában, ami azt jelenti, hogy a nemi alapú gyilkosság az országban 40 óránként történik. Eközben radikális intézményi leépítés részeként az argentin kormány lebontja legutóbbi állami ügynökségét, amely a nők elleni erőszakkal foglalkozik.
„Az ideológiai nézeteltérések súlyos valós következményekkel járhatnak a legsebezhetőbb társadalmi csoportok számára”
Különböző ideológiai és kulturális álláspontjuk miatt az államok gyakran nem értenek egyet azzal, hogy miként és a nemek közötti kérdések kezelésére irányulnak. A nemek közötti egyenlőség – legyen az a nők jogairól vagy a transznemű emberek társadalmi bevonásáról – a nemzetközi közösséget két táborba osztja, még az éghajlatváltozásról is beszélve. Az egyik fél támogatja a jogok és a befogadás bővítését, míg a másik ellenzi ezt, hivatkozva a hagyományos nemi szerepek védelmére. Míg az államok természetesen eltérő véleményt képviselnek bizonyos kérdésekről, fontos megjegyezni, hogy ha ezek a különbségek gyűlöletbeszédhez vagy a nemi megkülönböztető köz- és éghajlati politikákhoz vezetnek, akkor túlmutatnak a puszta nézeteltérésen. Az argentin eset azt is bizonyítja, hogy az ideológiai nézeteltérések súlyos valós következményekkel járhatnak a legsebezhetőbb társadalmi csoportok számára.
A nemek fogalma a Bonn vitákban
A Bonn Klímaváltozási Konferencián a nehézségeket már korán előre jelezték, mivel a tárgyalások az első két napon megálltak, és a résztvevők még a napirenden sem tudtak egyetérteni. Argentína kulcsszerepet játszott. A nemek közötti megbeszélések során a tárgyalók – Paraguay -hez – arra késztették a Nemzetközi Büntetőbíróság 1998. évi statútumát, hogy vitatkozzanak a nemek (csak férfiak és nők) bináris meghatározására. A vitát azonban nemcsak a konzervatív delegációk vezették, mivel több ország ösztönözte a koncepció kibővítését. Például Norvégia hangsúlyozta a „nők sokféleségét”, Kanada kiemelte a „nemek sokféleségét”, és Izland egyenesen elutasította a bináris kategorizálást.
A terminológia kérdésein túl a nemekről szóló terminológiai vita ideológiai megosztást is feltárott a társadalmi befogadás és annak korlátai között. A szófelhasználás és a kifejezések eltérő értelmezései, például a „nemek sokfélesége” vagy a „biológiai nemek” különféle értelmezései, a valóságban annak a tükröződnek, hogy mely társadalmi csoportok államok hajlandóak felismerni, képviselni és magukba foglalni a döntéshozatalt. Így a vita a nemi identitás jogi és társadalmi elismerésének keretére és az éghajlat -politikai folyamatok mennyiségére vonatkozik a társadalmi valóság tükrözésére. Ezért az éghajlati tárgyalások során meghozott nyelvi választások nem semlegesek; Aktívan alakítják ki azt, aki bekerül az éghajlati igazságosság globális diskurzusába. Összességében a nemek közötti viták nem csupán szemantikai, hanem a döntéshozatali akadályok megnyilvánulása, mind pedig az ambíció csökkenő szintje, amely ugyanolyan lassú érdemi előrehaladást a tárgyalások során.
Jövőbeli órák
A nemi kérdésekkel kapcsolatos élesen megosztott pozíciók közepette a közelgő éghajlati tárgyalások egyik legfontosabb kihívása pontosan egy olyan befogadó, mégis politikailag életképes rendszer létrehozásában rejlik, amely a társadalmi egyenlőtlenségekkel foglalkozik, és megakadályozza, hogy az eltérő nézetek megkülönböztető intézkedésekké alakuljanak. A COP30 -nak ebben az összefüggésben tisztább, átláthatóbb mechanizmusokat, valamint sokszínűbb strukturális elemeket és megközelítéseket kell alkalmaznia, hogy előmozdítsák a befogadó éghajlat -politikát, és átalakítsák a terminológiai vitákat cselekvéssé.
A szemantikán túli poszt: Miért jelent meg Bonn éghajlati tárgyalása a nemek felett, először a magyar konzervatívon jelent meg.
