Az alábbiakban Pesztericz-Kalas Vivien, a Közszolgálati Egyetem Stratégiai Tanulmányok Intézetének kutatója által írt cikk adaptált változata olvasható.Öt perc EurópablogjaLudovika.hu.
A pozitív tendenciák nyilvánvalóak az Európai Unió oktatásának legtöbb területén és ágazatában; a tagállamoknak azonban még sok tennivaló vár az alapkészségek elsajátításának javítására.
Az Európai Unió oktatáspolitikája nemzeti joghatóság alá tartozik, mivel az Unió szerepe a tagországok tevékenységeinek támogatására, koordinálására és kiegészítésére korlátozódik. A tagállamok nemcsak olyan jól ismert uniós programokban és kezdeményezésekben vesznek részt, mint az Erasmus+ vagy az Európai Egyetemek, hanem az úgynevezett nyílt koordinációs módszer keretében is együttműködnek.
Ez a mechanizmus a kormányközi együttműködés egy formája, amelyet kifejezetten olyan szakpolitikai területeken alkalmaznak, amelyek a tagállamok hatáskörében maradnak. Lényegében a résztvevők meghatározott időszakra – az oktatáspolitika esetében tíz évre – jogilag nem kötelező célokat tűznek ki, így ezek teljesítése saját döntéseiktől és elkötelezettségüktől függ. A koordináció négy, egymással összefüggő lépésből áll. Először az állam- és kormányfők vázolják fel az adott terület általános stratégiai irányait. Ezt követően uniós szinten konkrét mutatókat és benchmarkokat rendelnek a közös célokhoz. Harmadszor, minden tagállam kidolgozza saját stratégiáját, meghatározva, hogyan járul hozzá a közös sikerekhez. Végül a tíz év végén a felek közösen értékelik az elért eredményeket és új célokat tűznek ki.
Az oktatásban az együttműködés jelenlegi alapját az illetékes miniszterek által 2021 februárjában elfogadott stratégiai keret jelenti, amely a 2021-től 2030-ig tartó időszak irányvonalait határozza meg. Ebben a döntéshozók több kulcsfontosságú területet jelöltek meg, ahol az európai oktatási rendszerek minőségének érdemi javítását célozzák. Céljuk, hogy az évtized végére 96 százalék fölé emelkedjen a kisgyermekkori nevelésben részt vevő három éves, de még nem iskoláskorú gyermekek aránya. A legfrissebb adatok szerint 2024-ben ezeknek a gyerekeknek az uniós szintű aránya 94,9 százalék volt. A legjobb adatok Franciaországban és Belgiumban állnak, míg a legtöbb munka még mindig Romániában van. Magyarország közel 98 százalékos aránnyal azon országok közé tartozik, amelyek már önerőből elérték a közös célt.
A tagállamok emellett 15 százalék alá csökkentenék azoknak a diákoknak az arányát, akik a PISA-felmérés szerint alulteljesítenek matematikából, természettudományokból és szövegértésből. A legutóbbi, 2025-ös adatok csökkenő tendenciát mutatnak uniós és nemzeti szinten egyaránt. Egyedül Szlovákia mutatott minimális, egy százalékpontos javulást. A politikusok további célul tűzték ki, hogy 9 százalék alá csökkentsék a korai iskolaelhagyók arányát – a 18 és 24 év közöttiek arányát, akik csak általános iskolai tanulmányaikat végezték, de nem folytatják tanulmányaikat. Tavaly a tagországok tovább haladtak céljuk felé, 9,1 százalékos arányban. 16 ország már teljesítette a 2025-ös referenciaértéket, kilenc országnak pedig még többet kell tennie.
A 25-34 évesek körében is kiemelt feladat a főiskolát végzettek számának növelése. A tagállamok célja, hogy 2030-ra elérjék a 45 százalékot ebben a korcsoportban, és minden okuk megvan a bizakodásra, tekintettel a 2024-ben mért 43,9 százalékra.
Összességében az EU szintjén szinte minden területen látható az előrelépés, bár a tagállamok között vannak különbségek. Az alapvető készségek csökkenő teljesítménye azonban rávilágít egy olyan problémára, amellyel a politikai vezetőknek elkerülhetetlenül foglalkozniuk kell.
