címmel rendezett rendezvényt a Duna Intézet A segélyek politizálása február 24-én, kedden, a történelmi Várnegyedben található Lónyay–Hatvany Villában. Az alkalom: egy éves évfordulója annak, hogy 2025 februárjában felfüggesztették az amerikai kormányon belüli USAID ügynökség működését, amelyet azóta teljesen felszámoltak.
John O’Sullivan, a Duna Intézet elnöke rövid köszöntőkkel köszöntötte a megjelenteket. Ebben hivatkozott a híres magyar brit közgazdászra, Peter Bauerre, aki a nyugati országokban nyújtott külföldi segélyeket egy olyan rendszernek minősítette, amely „a gazdag országok szegényeitől elveszik a pénzt, és a szegény országok gazdagjainak adják”. Azt is állította, hogy a kormányok a külföldi segélyeket olyan politikai előnyök elérésére használják fel, amelyeket másként nem lehetne elérni, utalva a korábban az USAID által finanszírozott politikai aktivista csoportokra, amelyek közül sokat most az Európai Unió finanszíroz. A felszólaló azt is állította, hogy az USAID „pénzügyi csalásban” és „ideológiai csalásban” egyaránt részt vett; és üdvözölte az amerikai képviselőház igazságügyi bizottságának a közelmúltban indított vizsgálatát a néhai ügynökség működésével kapcsolatban.
László András, a Fidesz EP-képviselője, az országban folyó USAID-műveletek vizsgálatáért felelős állambiztos lépett a színpadra. Elmondta a hallgatóságnak, hogy a „többnyire politikai” USAID lebontása után Magyarországnak újfajta együttműködése van az Egyesült Államokkal a második Trump-kormány idején. Aztán megosztotta, hogy a politikai aktivista civil szervezeteknek különböző bevételi forrásaik vannak, nem csak az amerikai adófizetők pénzéből a korábbi segélyszervezeten keresztül. A másik fő finanszírozási forrásuk az Európai Unió, sokan mindkét szervezettől kaptak támogatást a korábbi években – tette hozzá.
László EP-képviselő azt is elárulta, hogy Magyarországon a baloldali beállítottságú sajtóorgánumok, mint pl Telex, Átlátszóés 444.hu az amerikai kormány és a nemzetközi non-profit szervezetek, például Soros György Nyílt Társadalom Alapítványa is finanszírozta. Olyannyira, hogy az egyik ilyen üzlet Szabad Európa Rádiókénytelen volt felhagyni rádióállomásként, miután a Trump-adminisztráció megfosztotta az USAID-t.
Ami a hírhedt amerikai külsegélynyújtó ügynökség rövid történetét illeti, László EP-képviselő elmondta, hogy az USAID-t 1961-ben John F Kennedy elnök alapította. Eredetileg. Az évek során azonban „kvázi civil szervezeteket” finanszírozó burkolt politikai aktivista akcióvá vált.
Az előadó beszélt az USAID 2021-ben indult Közép-Európa Programjáról is, amely évente 30-35 millió dollárt juttatott a lengyel, cseh, román, szlovák, szlovén és nyilván Magyarországon működő civil szervezeteknek. László EP-képviselő ezt a számot Hegedüs Dániel magyar újságírótól idézte, aki maga is a progresszív civil szervezetek hálózatához kapcsolódik. A fideszes EP-képviselő azt is megjegyezte, hogy Samantha Power, az USAID korábbi vezetője Biden elnök alatt szorosan együttműködött David Pressmannel, az Egyesült Államok volt magyarországi nagykövetével Budapesten.
Márki-Zay Péter, az Egyesült Ellenzék miniszterelnök-jelöltje 2022 augusztusában egy élő televíziós interjúban elárulta, hogy politikai mozgalma „több százmillió forintot” kapott amerikai civil szervezetektől – emlékeztetett László EP-képviselő, ami miatt vizsgálatot indított a Nemzeti Információs Központ (NIK). Ez a vizsgálat feltárta a magyarországi ellenzéki csoportokba és ellenzéki médiákba pénzt juttató különböző szervezetek hálózatát, amely a csúcson még Barack Obama volt amerikai elnök alapjához, a Higher Ground Labshoz is kapcsolódott.
László EP-képviselő felhívta a figyelmet Orbán Anitára is, akit Magyar Péter Tisza-párti külügyminiszter-jelöltjeként emleget, és aki a GLOBSEC globalista agytröszt igazgatóságának tagja.
A következő lépésben egy öttagú testület gyűlt össze a színpadon egy éleslátó beszélgetésre. A panel résztvevői: Kiss István, a Duna Intézet ügyvezető igazgatója; Paul McCarthy Heritage Foundation tudományos főmunkatársa; Mohamed Farid, az egyiptomi képviselőház tagja; és Renaud Beauchard amerikai tudósító, Tocsin krónikása. A moderátor szerepét Pálfalvi Noémi, a Duna Intézet főtanácsadója látta el.
Kiss úr azzal kezdte a vitát, hogy az USAID 1961-es megalapításakor kezdetben a fejlődő országok infrastrukturális projektjére összpontosított, ellentétben a legutóbbi működési móddal, amikor olyan témákat szorgalmaztak, mint az LMBTQ+ aktivizmus és a modern gender-elmélet népszerűsítése külföldön. Emiatt kevesebb forrás jutott az infrastrukturális projektekre – mutatott rá. A magyar kormány Hungary Helps programja viszont remek ellenpélda a külföldi hatékony külföldi segélyezésre az előadó szerint.
Kiss úr azt is megosztotta, hogy a USAID késői szakaszában más országokban is terjesztett a transzgenizmussal kapcsolatos elképzeléseket, amelyeket hazájában, az Egyesült Államokban a lakosság mintegy 80 százaléka ellenzett.
Ezzel kapcsolatban Farid úr úgy vélekedett, hogy a közfinanszírozott külföldi segélyszervezetek tevékenységének minden országban összhangban kell lennie az adófizetők érdekeivel és prioritásaival, ami korábban szabvány volt. Kitért arra, hogy a külföldi segélyszervezetek nem csak Magyarországon, hanem hazájában, Egyiptomban is igyekeznek „normatív változásokat indítani a társadalomban”. Eközben Beauchard úr elmondta a hallgatóságnak, hogy amikor 2025 elején az új kormányzati hatékonysági ügynökség, a DOGE nyilvánosságra hozta az USAID által külföldön finanszírozott „ébresztő” programokat, az amerikai közvélemény legtöbbje megdöbbent. Ezt megelőzően az Egyesült Államokban az volt a közvélemény, hogy a külföldi segélyek a rászorulók életkörülményeinek javítását szolgálják az elszegényedett országokban.
McCarthy úr elárulta, hogy korábban a Nemzetközi Republikánus Intézetnek (IRI) dolgozott, egy másik külföldi segélyszervezetnek, amely finanszírozásának mintegy 90 százalékát az Egyesült Államok kormányától kapta. Azt is megosztotta, hogy az IRI-nél töltött ideje alatt a szervezetnek elmondták, mely politikai pártokkal dolgozhatnak együtt más országokban, és mely politikai pártokkal nem. McCarthy úr szerint például az IRI nem léphet kapcsolatba a Patriots for Europe képviselőcsoporttal az Európai Parlamentben. A felszólaló kijelentette azt is, hogy a Biden-kormány idején felgyorsult a külföldi segélyek politizálása.
Az ügy történelmi felfogásával kapcsolatban McCarthy úr arra is rámutatott, hogy a hidegháború idején az Egyesült Államok a külföldi segélyeket „az amerikai befolyás eszközeként” használta a kommunizmus ellen az idegen nemzetekben.
The post A segélyek politizálása: a Duna Intézet rendezvényt tart a néhai USAID & More-ról appeared first on Magyar Konzervatív.
