Máthé Réka Zsuzsánna, a Közszolgálati Egyetem Európa Stratégiai Intézetének tudományos munkatársa által írt, eredetileg magyar nyelven megjelent cikk adaptációja a következő. Öt perc Európa blogja Ludovika.hu.
Az Eurostat legfrissebb adatai szerint az EU csak nagy horderejű reformokkal tudja megőrizni befolyását a globális versenyben.
Az Eurostat néhány napja publikált adatokat az Európai Unió tavalyi gazdasági növekedéséről. 2025-ben a világ három legnagyobb gazdasága – az Egyesült Államok, az Európai Unió és Kína – eltérő gazdasági teljesítményt produkált. Nagyon különböző kihívásokkal kellett megküzdeniük. E három nagyhatalom reál-GDP-je (bár egyesek vitathatják, hogy az EU még mindig annak minősül-e) emelkedett, de más okok miatt. A politikai változások, az ipar változásai és – hivatalos adatok szerint – az Egyesült Államokban a kormány leállása is rányomta bélyegét.
Az Európai Unió 2025-ben a fellendülés jeleit mutatta 2024-hez képest, de ez a javulás nagyon egyenetlen volt. Tavaly 1,5 százalékkal nőtt a reál-GDP az EU-ban, ami valamivel erősebb a 2024-es 1,1 százalékos növekedésnél.
Első pillantásra ez biztatónak tűnik, de szembetűnőek az országok közötti különbségek. Írország a GDP masszív, 12,3 százalékos ugrásával emelkedett ki, majd Málta és Ciprus következik, mindkettő folyamatos, 3 százalék feletti növekedéssel. A régió gazdasági növekedésének motorja, Magyarország legfontosabb gazdasági partnere Németország teljesített a leggyengébben: alig mutatott növekedést, mindössze 0,2 százalékkal javult az adat. Az általában erős finn gazdaság is hasonló helyzetbe került, gazdasága is csak 0,2 százalékkal nőtt. Sajnos Magyarország is lemaradt az átlagtól a maga 0,4 százalékos növekedésével.
Ennek ellenére minden egyes EU-tagállamnak sikerült legalább némi GDP-növekedést elérnie 2025-ben, ami mindenképpen sikernek számít. A hivatalos adatok szerint ebben a stabil növekedésben a háztartások és a kormányzati kiadások, valamint a robusztus üzleti és állami beruházások (bruttó állóeszköz-felhalmozás) játszottak nagy szerepet. A magasabb bérek valószínűleg több pénzt tettek a dolgozók zsebébe, ami erős háztartási fogyasztást biztosított, és segített fenntartani a különböző szintű növekedést.
„Németország, a régió gazdasági növekedésének hajtóereje… teljesített a leggyengébben”
Az EU növekedésének lassulása elsősorban a német gazdasághoz köthető. A német gazdaság az EU gazdaságának hatalmas részét teszi ki, és drámai lassulása sok országot visszatartott, megakadályozva az EU-t abban, hogy még magasabb növekedési mutatókat érjen el. Ez a helyzet rávilágít a megosztottságra: míg Észak- és Közép-Európa egyes ipari központjai küszködtek, addig a szolgáltatásokra és technológiára összpontosító, gyorsan növekvő gazdaságok – például Írország és Málta – felülmúlták a várakozásokat.
Ugyanakkor a kereskedelmi és adóssághányad is kulcsfontosságú tényező: az EU erősen támaszkodik az importra és az exportra, de a nettó kereskedelmi mérleg és a magánszektor adóssága továbbra is jelentős a régióban. Ha ezeket a problémákat nem kezelik megfelelően, továbbra is visszafogják a jövőbeli növekedést.
Az Egyesült Államok gazdasága 2,2 százalékkal nőtt 2025-ben, valamivel elmaradva a 2024-ben regisztrált 2,8 százalékos ütemtől. A fogyasztói kiadások tovább emelkedtek, és a vállalkozások viszonylag egészséges ütemben fektettek be, így az év összességében szilárdnak tűnt. A negyedik negyedévben azonban a GDP alig mozdult, éves szinten mindössze 1,4 százalékkal nőtt, ami jóval elmarad a harmadik negyedévi 4,4 százalékos mértéktől. A hivatalos adatok szerint ez a szövetségi kormány októbertől november közepéig tartó leállásának volt köszönhető. A Bureau of Economic Analysis becslése szerint ez az egyetlen esemény teljes százalékponttal csökkentette a negyedéves növekedést.
Ezzel szemben a magánszektor tovább növekedett. A belföldi magánügyfelek felé irányuló reálértékesítés 2,4 százalékkal nőtt a negyedik negyedévben. Az infláció nagyjából változatlan maradt: a személyes fogyasztási kiadások (PCE) árindexe 2,6 százalékkal emelkedett az év során, ami megegyezik a 2024-es adatokkal. Élelmiszer és energia nélkül a mag PCE 2,8 százalékot ért el, ami valamivel alacsonyabb a tavalyi adatnál.
„2025 a rugalmasság éve volt a világ legnagyobb gazdaságai számára”
Nem meglepő, hogy Kína mutatta a legjelentősebb növekedést, elsősorban az innováció révén. Kína gazdasága 5,0 százalékkal nőtt 2025-ben, teljesítve a kitűzött célokat. Figyelemre méltó azonban, hogy a növekedés az első negyedévben 5,4 százalékról indult, majd negyedévről negyedévre lassult, és a negyedik negyedévben 4,5 százalékon zárt.
A kormány „új minőségű termelőerők” iránti törekvése kifizetődött, különösen a csúcstechnológiás gyártásban, mivel az adatok azt mutatják, hogy ez az ágazat 9,4 százalékkal nőtt. Például a 3D nyomtatógyártás 52,5 százalékkal ugrott meg, miközben az ipari robotok és az új energiaforrások is jól teljesítettek, 28, illetve 25,1 százalékkal. A szolgáltatások meghaladták az ipart, 5,4 százalékkal nőttek, szemben a feldolgozóipar 4,5, a mezőgazdaság 3,9 százalékos növekedésével.
Ezzel párhuzamosan a beruházások elakadtak. Az összes tárgyieszköz-beruházás 3,8 százalékkal esett vissza, ami az ingatlanfejlesztés masszív, 17,2 százalékos visszaesésének köszönhető, mivel a kínai ingatlanpiaci problémák nem enyhültek. Az árakat tekintve a fogyasztói infláció stagnált – nem változott az év során –, ami gyenge belső keresletre utal. A demográfiai adatok tovább súlyosbították a kihívást. Kína népessége 3,39 millió fővel csökkent, a természetes növekedési ráta pedig -2,41 ezrelékre esett vissza.
Összefoglalva: 2025 a rugalmasság éve volt a világ legnagyobb gazdaságai számára. Az Egyesült Államok – az átmeneti politikai zűrzavar ellenére – megőrizte belső keresletvezérelt növekedését, míg Kína a strukturális és demográfiai kihívások ellenére is tovább erősítette pozícióját a csúcstechnológiai szektorokban. Ezzel szemben az Európai Unió teljesítménye stabilnak és sebezhetőnek is bizonyult: miközben a növekedés visszatért, az országok közötti egyenlőtlenségek, a német gazdaság lassulása és a strukturális problémák korlátozták a régió dinamizmusát.
A globális verseny jelenlegi tendenciái arra figyelmeztetnek, hogy az EU számára elengedhetetlen, hogy újragondolja gazdaság- és iparpolitikáját. Ha a blokk nem erősíti innovációs bázisát, nem növeli önellátását a kritikus nyersanyagok, energiaforrások és technológiai fejlesztés terén, és nem kezeli hatékonyabban belső szerkezeti törésvonalait, akkor gazdasági és ebből következően politikai súlya tovább csökken a másik két nagyhatalomhoz képest. A jelenlegi adatok tehát nemcsak a fellendülés jeleit mutatják, hanem egyértelmű figyelmeztetésként is szolgálnak: ahhoz, hogy az Európai Unió megőrizze jelenlétét a világgazdasági színtéren, messzemenő, hosszú távú reformokra és határozott stratégiai váltásra van szüksége.
Bővebben:
Kattintson ide az eredeti cikk elolvasásához.
The post A növekedés árnyékában – Hogyan maradhat versenyképes az EU a világ nagyhatalmai között? először a Magyar Konzervatívon jelent meg.
