Mark Rutte NATO-főtitkár március 5-i, csütörtöki sajtótájékoztatóján „komoly és abszolút elítélendő” incidensnek minősítette Irán ballisztikus rakétacsapását Türkijére, mivel a közel-keleti konfliktus egyre közelebb kerül a védelmi szövetséghez.
A Türkiye szerdán közölte, hogy elfogott egy Iránból indított ballisztikus rakétát, amely áthaladt Irak és Szíria légterén, mielőtt a NATO légvédelmi rendszerei hatástalanították volna a dél-törökországi Hatay tartomány felett. Burhanettin Duran, a Türkiye Köztársaság kommunikációs vezetőjének közleménye szerint egy elfogó rakéta töredékei estek egy nyílt területre Hatay Dörtyol kerületében, de áldozatokról vagy sérültekről nem érkezett jelentés.
„Minden intézmény valós időben és teljes koordinációban figyelte a folyamatot” – írta Duran az X-en közzétett bejegyzésében, hozzátéve, hogy Türkiye „elszántsága és képessége országunk és tisztelt nemzetünk biztonságának biztosításában továbbra is a legmagasabb szinten van”. Kijelentette továbbá, hogy habozás nélkül megtesznek minden szükséges lépést a török terület és légtér védelmében. „Minden lehetséges ellenséges cselekményre a nemzetközi jognak megfelelően reagálnak. A folyamat során folytatódnak a konzultációk és az együttműködés a NATO-val és más szövetségesekkel” – húzta alá Duran.
„Türkiye továbbra is konstruktív megközelítéssel teljesíti kötelezettségeit, hogy csökkentse a feszültséget a régióban és biztosítsa a problémák békés úton történő megoldását” – zárta szavait.
Dróntámadásokról számoltak be Azerbajdzsánban, különösen a Nakhcsivan Autonóm Köztársaságban. Azerbajdzsán külügyminisztériuma határozottan elítélte az iráni területről indított támadást, amely megrongálta a repülőteret és megsebesített két civilt.
Washington és Tel-Aviv közös hadműveletet indított Irán ellen a hétvégén, amelynek során az ország vezetésének jelentős részét megsemmisítették, köztük Ali Hamenei legfelsőbb vezetőt is. Teherán azonnal megtorló csapásokat mért több regionális célpontra, köztük az Öböl-menti államokra, Szaúd-Arábiára, Ciprusra és Izraelre, és a hírek szerint az elmúlt napokban több mint 500 rakétát és 2000 drónt indítottak. Az egyik legsúlyosabban megcélzott ország az Egyesült Arab Emírségek volt, amelyet állítólag 174 ballisztikus rakéta, 689 drón és nyolc cirkálórakéta sújtott le. Az egyik első támadás egy brit katonai támaszpontot ért Cipruson, és a hírek szerint eddig hat amerikai katona vesztette életét a megtorló csapásokban.
A közel-keleti konfliktus máris komoly fennakadásokat okozott a globális energiapiacokon, az európai gáz- és áramárak az egekbe szöktek, miután a Hormuzi-szoros a tengeri hajózási biztosítási rendszer összeomlását követően gyakorlatilag befagyott. A válság mérséklése érdekében Donald Trump amerikai elnök arra utasította az US Development Finance Corporation-t, hogy azonnal nyújtson politikai kockázati biztosítást és garanciákat az Öbölön keresztüli tengeri kereskedelemre – különösen az energiaszállításokra –, szükség esetén haditengerészeti kísérettel.
Az amerikai–izraeli közös sztrájkok komoly dilemmákat is teremtettek az európai fővárosok számára a reagálás módját illetően. A legtöbb nyugati nagyhatalom elismerte a csapások szükségességét az észlelt iráni nukleáris fenyegetés miatt, ugyanakkor bírálta Washingtont és Tel-Avivot a nemzetközi jog megsértése miatt. Spanyolország volt az egyetlen ország, amely kifejezetten megtagadta az Egyesült Államok és Izrael támogatását, és ez az álláspont dicséretet kapott az iráni rezsimtől – ez a támogatás, amelyet valószínűleg kevés európai kormány fogadna.
Csütörtökön azonban Olaszország, Spanyolország, Franciaország és Hollandia bejelentette, hogy haditengerészeti eszközöket telepít Ciprus további csapások elleni védelmére. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök külön azt mondta az RTL 102.5 rádiónak, hogy Olaszország légvédelmi segítséget is készül küldeni az öböl menti országoknak az iráni támadásokra válaszul.
Kifejtette, hogy a döntést nem csak diplomáciai megfontolások indokolták, hanem olasz állampolgárok jelenléte is a régióban. Több tízezer olasz állampolgár él az Öbölben, és jelenleg körülbelül 2000 olasz katonát telepítenek oda – mondta.
Kaja Kallas, az EU külpolitikai főképviselője a blokk külügyminisztereinek rendkívüli ülése előtt beszédében azzal vádolta Iránt, hogy „exportálja a háborút”, és „megpróbálja a háborút a lehető legtöbb országra kiterjeszteni, hogy káoszt szítson”.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök csütörtökön bejelentette, hogy Magyarország elővigyázatossági intézkedéseket tesz az iráni háború eszkalációját követően megnövekedett terrorveszély miatt. „Meg fogjuk védeni a magyar emberek biztonságát” – mondta Orbán, hozzátéve, hogy összehívta a terrorelhárításért felelős szervezetek vezetőit.
„Megtanultuk, hogy a tömeges migráció révén a közel-keleti terrorszervezetek meghonosodtak és megerősítették jelenlétüket Nyugat-Európában. Most arra számítunk, hogy ezek a szervezetek és az Európában működő terrorista sejtek aktivizálódnak. Magyarország békéjét és biztonságát azonban ebben a helyzetben is megvédjük. Ezért megerősítettük a Magyarországra belépő külföldi utasforgalom ellenőrzését” – zárta Orbán.
The post A NATO-főkapitány elítéli a Türkiye elleni iráni csapást, mivel a háború spirálisan fenyegeti az ellenőrzést appeared first on Magyar Konzervatív.
