Az alábbiakban Pató Viktória Lilla, a Közszolgálati Egyetem Európa Stratégiai Intézetének tudományos munkatársa által írt cikk fordítása olvasható, amely eredetileg a Öt perc Európa blogja Ludovika.hu.
Megjelent a mesterséges intelligencia európai stratégiája a tudományban – de hogyan jelenik meg ez a magyar Mesterséges Intelligencia Stratégiában (2025–2030)?
A mesterséges intelligencia a tudomány új mozgatórugója, amely nemcsak felgyorsítja az innovációt, hanem alapvetően átalakítja a tudományos gondolkodást és a kutatás-fejlesztési módszertanokat is. Az Európai Bizottság október 7-i, „A mesterséges intelligenciára vonatkozó európai stratégiáról a tudományban” című közleménye (COM(2025) 724 final) meghatározza ennek a paradigmaváltásnak az európai keretét. A stratégia célja, hogy az Európai Uniót a mesterséges intelligencia által vezérelt tudomány globális központjává tegye, a megbízható mesterséges intelligencia elvei alapján. Az új irányvonal a tavasz óta érvényben lévő mesterséges intelligencia-kontinens cselekvési terv második pillére, amely az ipari és közszolgáltatási alkalmazásokra fókuszáló Apply AI Strategyet egészíti ki azzal, hogy a tudományos szféra mesterséges intelligencia átalakítását helyezi a középpontba.
A stratégia kiemelt kezdeményezése a RAISE, az európai mesterségesintelligencia-tudomány erőforrása, amely virtuális európai intézetként működik, koordinálja az AI-alapú tudományhoz szükséges alapvető erőforrásokat: kiválóságot és tehetséget, számítási kapacitást, adatokat és kutatásfinanszírozást. A RAISE-nek kettős célja van: elősegíteni a mesterséges intelligencia tudományos célú fejlesztését, vagyis az AI-technológiák tudományos célú fejlesztését, valamint a mesterséges intelligencia a tudományban, nevezetesen a mesterséges intelligencia széles körű felhasználását a tudományos kutatásban. A kezdeményezés kísérleti szakasza 2025 végén indul 108 millió eurós uniós támogatással a koppenhágai AI in Science Summit részeként, amelyet a Horizont Europe és a Digital Europe program finanszíroz. Hosszabb távon a tagállamok, kutatók és az Európai Kutatási Térségben (ERA) működő ipari partnerek együttműködésével a RAISE a tudományos mesterséges intelligencia fejlesztésének európai központjává válhat, amely a szuperszámítógépes infrastruktúrára (EuroHPC, AI Factories és AI Gigafactories) és a FAIR-kompatibilis adatplatformok hálózatára épít.
„A RAISE a tudományos mesterséges intelligencia fejlesztésének európai központjává válhat”
A tudományos mesterséges intelligencia európai stratégiájának fő intézkedései négy területre összpontosítanak. Mindenekelőtt a kiválóság és a tehetség megerősítése: az Európai Bizottság célja, hogy világszínvonalú kutatókat és mesterséges intelligencia szakértőket vonzzon Európába, és megtartsa a már itt dolgozókat. Ennek részeként a RAISE program keretében 58 millió eurót különítenek el kiválósági hálózatok és doktori képzési programok létrehozására az AI-kutatók és tudósok képzésére és együttműködésére. Új doktori és posztdoktori hálózatok (RAISE Doctoral Networks) és tematikus kiválósági hálózatok (Networks of Excellence) jönnek létre, amelyeket az etikai és kutatási integritásra vonatkozó iránymutatások (Living Guidelines on the Responsible Use of Generative AI in Research) egészítenek ki.
Másodsorban a számítási kapacitások bővítésére kerül sor, amelyhez 600 millió eurót biztosítanak a Horizont Europe programból. Ez a finanszírozás támogatja a tudományos célú szuperszámítógép-infrastruktúra fejlesztését, és hozzáférést biztosít a kutatók számára az AI Gigafactories-hoz, így a legkorszerűbb számítástechnikai erőforrások állnak majd az európai kutatók és induló vállalkozások rendelkezésére.
A harmadik pillér a kutatásfinanszírozás megerősítése: a Bizottság célja, hogy 2028-ra megduplázza a Horizon Europe éves mesterséges intelligencia-befektetését, amely meghaladja az évi 3 milliárd eurót, különös tekintettel a mesterséges intelligencia tudományos alkalmazásainak támogatására.
Negyedszer, a stratégia kiemeli a kutatási adatokhoz való hozzáférés javítását, amely magában foglalja a Data Labs koncepcióját és a kutatási adattárak (pl. EOSC, European Health Data Space) integrációját, összhangban a készülő Data Union Stratégiával. A cél az, hogy a kutatók könnyebben azonosítsák a hiányzó vagy kritikus adatokat, és támogassák őket összegyűjtésükben, rendszerezésükben és integrálásukban, így biztosítva a mesterséges intelligencia hatékony és megbízható felhasználását a tudományban.
Ezek mellett fontos az együttműködés és a koordináció is, amelynek középpontjában az Európai Kutatási Térség szintjén a tagállamok közötti koordináció, az AI-in-Science Observatory létrehozása, valamint a magánszektor bevonása áll.
Az uniós stratégia kifejezetten kulcsfontosságúnak tekinti az etikus és emberközpontú mesterséges intelligencia használatát a tudomány társadalmi elfogadottságának megőrzésében, mivel jelenleg a lakosság 38 százaléka bízik az AI-alapú tudományos eredményekben. A cél az, hogy a mesterséges intelligencia által vezérelt tudomány ne csak gyorsabb legyen, hanem megbízhatóbb és átláthatóbb is legyen.
„A Bizottság célja, hogy minden kutató rendelkezzen a szükséges ismeretekkel és készségekkel, ezáltal erősítve Európa tudományos versenyképességét”
Az Európai Bizottság 2025. október 13-án aktualizálta az Európai Kutatói Kompetencia Keretrendszert (ResearchComp), amely a kutatók felkészültségének erősítését szolgálja. Az új változat külön elemet tartalmaz, amely felméri, hogy a kutatók mennyire tudják felelősségteljesen, tudatosan és biztonságosan használni a mesterséges intelligenciát kutatómunkájuk során – a kérdésfeltevéstől az adatelemzésen és kísérletezésen át az eredmények publikálásáig. A frissített keretrendszer tehát nemcsak technológiai ismereteket követel meg, hanem az etikus kutatás, az átláthatóság és a megbízhatóság szempontjait is beépíti a kutatók képzésébe és napi gyakorlatába. A kompetenciakeret alkalmazása elősegíti, hogy az európai egyetemek és kutatóintézetek közös elvek alapján fejlesszék azokat a készségeket, amelyek elengedhetetlenek a mesterséges intelligencia felelős tudományos felhasználásához. A Bizottság célja, hogy minden kutató rendelkezzen a szükséges ismeretekkel és készségekkel, ezáltal erősítve Európa tudományos versenyképességét.
Ezzel párhuzamosan 2025 szeptemberében Magyarország frissítette Mesterséges Intelligencia Stratégiáját (2025–2030), amely három pilléren nyugszik: mesterséges intelligencia a gazdasági és üzleti átalakulás érdekében (AI4Business), a mesterséges intelligencia használata a társadalom és a közszolgáltatások fejlesztése érdekében (AI4Society), valamint a mesterséges intelligencia használata a technológiai innovációhoz (AI4Technology).
Mindez azt mutatja, hogy Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája a tudományos szempontokat nem külön „AI4Science” pillérként kezeli, hanem több fejezetben – elsősorban az adatgazdaság, oktatás-kutatás és innovációs ökoszisztéma részeként – foglalkozik az AI tudományos alkalmazásával.
A Stratégia átfogó célja, hogy egy olyan adat- és mesterséges intelligencia alapú ökoszisztémával támogassa az ország gazdasági és társadalmi fejlődését, amelyben a kutatás és az innováció központi szerepet játszik. A dokumentum az AI-t nemcsak technológiai eszközként értelmezi, hanem a tudományos teljesítmény, az adathasználat és a tudásmegosztás új motorjaként is.
A stratégia tudományos vonatkozásai három fő irány köré szerveződnek: (1) a mesterséges intelligencia kutatásának fejlesztése, (2) a kutatási infrastruktúrák és adatrendszerek megerősítése, valamint (3) a humán erőforrás és tudásbázis bővítése.
A stratégia egyrészt kiemeli, hogy Magyarország erősíteni kívánja a mesterséges intelligenciával kapcsolatos tudományos kutatási tevékenységet a nemzetközi élvonalhoz való felzárkózás érdekében. Ez magában foglalja az alapkutatás, az alkalmazott kutatás és az ipari fejlesztés közötti átmenet támogatását, valamint olyan kutatócsoportok létrehozását, amelyek hatékonyan tudnak részt venni a nemzetközi együttműködésben és az uniós programokban (Horizont Európa, Digitális Európa). A dokumentum hangsúlyozza, hogy a mesterséges intelligenciával foglalkozó kutatóközpontok – egyetemek, kutatóintézetek, vállalati fejlesztési központok – hálózatos működését ösztönözni kell egy egységes, egymással összefüggő tudományos ökoszisztéma létrehozására.
Második pillérként a stratégia az adat- és számítástechnikai infrastruktúra megerősítését jelöli meg, amely nélkül a tudományos AI-alkalmazások nem méretezhetők. A cél, hogy Magyarország olyan kutatás-fejlesztési környezetet biztosítson, ahol nagy teljesítményű számítástechnikai (HPC) rendszerek állnak rendelkezésre a mesterséges intelligenciát igénylő modellekhez és elemzésekhez, valamint jó minőségű, biztonságosan hozzáférhető kutatási adatokhoz. A stratégia emellett a kutatás-fejlesztés központi elemeként kezeli az adatvezérelt döntéshozatalt, és támogatja a nyílt, ugyanakkor etikus adathasználatot. Ez magában foglalja az adatgyűjtés, -megosztás és -újrafelhasználás szabályozott, átlátható formáit, különösen a tudományos közösség számára.
„A mesterséges intelligencia nem helyettesítheti a kutató emberi megítélését, hanem annak kiegészítő eszközeként kell, hogy működjön.”
Harmadik területként a stratégia kiemeli az oktatási és kutatói toborzás fontosságát. A dokumentum szerint a mesterséges intelligencia sikeres alkalmazása elképzelhetetlen jól képzett szakemberek, adattudósok, kutatók nélkül. Ennek érdekében az AI-stratégia a felsőoktatási képzés megújítását, a kutatási kompetenciák bővítését, a fiatal tehetségek célzott támogatását irányozza elő. A kormány célja egy független mesterséges intelligencia kutató-fejlesztő közösség felépítése, amely hidat képezhet a tudomány és a gazdaság között, hozzájárulva a nemzetközi tudományos körforgáshoz. A stratégia fontos feladatként határozza meg a tehetségmegtartást és a kutatói mobilitás ösztönzését is, felismerve, hogy a mesterséges intelligencia területén dolgozó szakemberek nemzetközi versenyben állnak.
A dokumentum kiemelt figyelmet fordít a mesterséges intelligencia felelős és biztonságos felhasználására a tudományban. A kutatási tevékenységben az átláthatóság, a módszertani megbízhatóság és az etikai elvek betartása a fő cél. A stratégia azt is kiemeli, hogy a mesterséges intelligencia nem helyettesítheti a kutató emberi megítélését, hanem annak kiegészítő eszközeként kell, hogy működjön, növelve a kutatás pontosságát és hatékonyságát.
Tudományos szempontból a Stratégia azt a célt tűzi ki, hogy Magyarország olyan tudás- és kutatóközponttá váljon, amelyben a mesterséges intelligencia alapú megoldások a felfedezés, elemzés és értelmezés természetes részévé válnak a tudomány minden területén – a természettudományoktól a társadalomtudományokig. Hiszen a mesterséges intelligencia nemcsak az ipar kulcstényezője, hanem a tudományos kiválóság és a nemzeti innovációs teljesítmény szempontjából is.
Az EU és a Magyar Stratégia közös alapja, hogy a tudomány jövője nemcsak technológiai, hanem értékalapú kérdés is. A mesterséges intelligencia a tudomány új nyelve, de csak akkor szolgálja a fejlődést, ha etikus, átlátható és emberközpontú marad.
Kattintson ide az eredeti cikk elolvasásához.
The post A mesterséges intelligencia a tudomány új nyelve appeared first on Magyar Konzervatív.
