„A 2026-os választások előtti és alatti magas szintű csalás gyanúja és félelme megalapozott” – fogalmazott az ALDE Párt tavaly októberben elfogadott állásfoglalásában. Az ALDE Kongresszus kétségtelenül magyar tagja, a Momentum párt által kezdeményezett közleménye felszólította az Európai Unió intézményeit, hogy készítsenek azonnali válaszlépéseket, ha a (magyar) választások nem felelnek meg a szükséges demokratikus normáknak, és határozottan tartózkodjanak az eredmények elismerésétől, valamint „támogassák a békés hatalomátadást a Fidesz veresége esetén”.
Az ALDE kongresszusának hangjai korántsem az egyedüliek a nemzetközi szférában, akik a magyar választások integritását – jóval azelőtt, hogy azok ténylegesen megtörténtek – lejáratják. A Magyar Helsinki Bizottság több cikket szentelt „a 2026-os magyar parlamenti választások fenyegetettségértékelésének” és „A választási feddhetetlenség helyzetének Magyarországon”, amelyekben azt állították, hogy „a sürgető kérdések halmozottan hozzájárulnak egy olyan választási környezet kialakulásához, amely megkérdőjelezi a folyamat általános igazságosságát”. A német Marshall Alap a 2026-os magyarországi választások biztosítását kérte egy évvel a tervezett választások előtt. szerint a POLITIKAaz egyik „5 kulcskérdés” a magyar választásokkal kapcsolatban: „Lehet-e szabad és tisztességes a választás?”
POLITIKA Hasonló hisztériát szított, amikor arról számolt be, hogy egy kutatócsoport beperelte X-et, hogy hozzáférjen a közelgő magyarországi választásokkal kapcsolatos adatokhoz. A kutatók arra törekedtek, hogy felmérjék a „külföldi beavatkozásra” vonatkozó adatokat, ezt a kifejezést általában a „választási feddhetetlenséget aláásó tényezőkhöz” társítják. Míg az ilyen kérdések vizsgálata csodálatra méltó elfoglaltság, POLITIKA elmulasztotta megjegyezni, hogy az X nem elterjedt platform Magyarországon, ezért aligha tud valódi befolyást gyakorolni a választási eredményre.
Egyik sem jutott el a Kofi Annan Alapítványig (az uniós források gazdag kedvezményezettje, több mint 1,5 millió eurós szerződéses támogatással), amely azt állította, hogy a 2026-os magyar választásokon „az erőszakos potenciál megnövekedéséhez leginkább hozzájáruló tényezők közé tartozik a „kormányzati megfélemlítés és a legutóbbi választások során mérsékelt erőszak”, az „utolsó választások során elkövetett mérsékelt erőszak” precedens. választás”. Sajnos a Kofi Annan Alapítványnak semmilyen bizonyítékkal nem sikerült alátámasztania a korábbi magyarországi választásokon tett erőszakos és megfélemlítési állításait.
„Az ellenzék képviselői is kétségbe vonják a magyar választások integritását”
Döntő, hogy az ellenzék képviselői is kétségbe vonják a magyar választások tisztességét. Magyar Péter már megvádolta a Fideszt választási csalással. Hadházy Ákos országgyűlési képviselő egyenesen az ország „bezárására” szólított fel, ha a Fidesz csal a választásokon.
Korántsem új ötlet, hogy a magyar választásokat „ellopottnak” minősítsük. 2022-ben, mindössze egy nappal a választások lezárása után, egy hosszú cikk jelent meg Project Syndicate „Magyarország manipulált választása” címmel. A liberális újságírás másik jól ismert fellegvára, Telex a 2022-es választást (egy nappal azelőtt, hogy ténylegesen lezajlott) egy cikkel keretezte: „Nincs jelentős választási csalás, csak egy csomó piszkos kis trükk”. Az elmúlt években a mainstream média a „szabad, de nem tisztességes” magyar választások narratíváját építette fel. Egyesek attól tartanak, hogy idén a narratíva „nem szabad és nem igazságos”-ra változhat.
A „választási csalásról” szóló hamis narratívák leleplezése Magyarországon
Ahogy kezdett terjedni az „ellopott” magyar választások megalapozatlan narratívája, a kormány is reagált ezekre az állításokra. A jelenséggel kapcsolatos kérdésre Orbán Viktor magyar miniszterelnök azt mondta, hogy a legnagyobb ellenzéki párt, a Tisza a választási vereségre készül, ezért ezeket a narratívákat népszerűsíti, hogy előre megmagyarázza szavazatszámát. Valójában megnyugtató lehet a vesztes fél számára, ha a kudarcot az „egyenetlen játékterek” gondolatára hivatkozva mentegeti.
E narratívák megcáfolásához azonban fontos megjegyezni, hogy a magyar választások integritása már azelőtt megkérdőjeleződik. Vagyis ezt a narratívát kampányeszközként használják, és nem szolgál más célt, mint hogy bizalmatlanságot szítson a magyar választók körében, és aláássák a magyar demokratikus állam tisztességes működésébe vetett hitet. A bizalmatlanság és a harag pedig hatékony eszköz az ellenzéki mozgósításra.
Ahhoz, hogy lássuk a 2026 áprilisával kapcsolatos érvek tévedését, fel kell idéznünk, hogy mit is takar valójában egy „meghamisított választás”. Jellemzően – és jogosan – hozzák összefüggésbe az urnák tömését, a szavazók megfélemlítését a szavazókörökben, a szavazatok szándékos félreszámlálását vagy az eredmények utólagos megsemmisítését. Ezen gyakorlatok egyike sem fordulhat elő Magyarországon.
„A szavazatszámlálás csak akkor tekinthető véglegesnek, ha a szavazóköri bizottság minden tagja egyetért azzal, hogy helyes.”
Minden magyar párt jogosult arra, hogy országszerte minden szavazókörben jelen legyen képviselője, ahol közvetlenül részt vesz a szavazatszámlálásban. Valójában a szavazatszámlálást nem tekintik véglegesnek, hacsak a szavazóköri bizottság minden tagja nem ért egyet azzal, hogy helyes. A többpárti felügyelet mellett a független választási megfigyelők – például az EBESZ vagy a civil társadalom képviselői – szabadon mozoghatnak a szavazóhelyiségek között a választás napján, hogy ellenőrizzék a folyamatot. Ezek a biztosítékok biztosítják, hogy a választás napján elért eredményeket ne lehessen manipulálni.
E szigorú szabályok ismeretében a magyar választások integritásával kapcsolatos félrevezető narratívákat terjesztők gyakran azzal érvelnek, hogy minden csalás nem a választás napján, hanem azt megelőzően történik. Állításuk szerint a magyar médiavilág, a pártfinanszírozás és a választási törvények egyenlőtlen versenyfeltételeket teremtenek, ami választási csalásnak minősül. Ez az érvelés a választási eredmények delegitimizálására törekszik a magyar demokrácia állítólagos „strukturális kudarcaira” való homályos utalásokkal.
Hasonló logikát alkalmaztak Romániában is, ahol az „orosz beavatkozásra” vonatkozó megfoghatatlan állítások alapján semmisítettek meg egy választást, amelyet soha nem támasztottak alá, vagy ami még rosszabb, alig vizsgáltak. Az ilyen elvont és bizonyítatlan állítások sokkal kevésbé hitelesek, mint egy konkrét és átlátható folyamat: a magyar törvények által biztosított szigorú, törvényes megfigyelés mellett lezajlott szavazatszámlálás.
The post A magyarországi választások mítosza appeared first on Magyar Konzervatív.
