Az Egyesült Államok–Izraeli közös Irán elleni hadművelet, majd a perzsa rezsim Amerika térségbeli szövetségesei elleni megtorló csapásai után a most kibontakozó esemény az egyik legsúlyosabb energiaválság, amellyel Európa az elmúlt években szembesült.
A Hormuzi-szoros – a globális kereskedelem legfontosabb artériája, amely a globális olaj- és gázáramlás mintegy 20 százalékát adja – tényleges lezárásával az olajárak azonnal az egekbe szöktek, a Brent nyersolaj ára a kereskedés elején 13 százalékkal emelkedett, és hétfőn elérte a 14 havi csúcsot, hordónként 82 dollárt.
Még ennél is aggasztóbb, hogy a gázolaj határidős ára a Nemzetközi Tőzsdén 15 százalékkal, tonnánként 869 dollárra emelkedett a hétvégén, majd hétfőn további 21 százalékot ugrott, miután a hírek szerint a Saudi Aramco egyik legnagyobb finomítóját, a Ras Tanurát dróncsapás érte, ami miatt bezárták. Szerint MarketWatcha hétfői emelkedés a legmagasabb záráshoz vezethet 2023 novembere óta, amikor a gázolaj határidős jegyzése elérte a 910 dollárt tonnánként, és a legnagyobb százalékos növekedés ütemében halad 2020 májusa óta, amikor is több mint 23 százalékkal emelkedett.
„Az európai polgárok már érzik a hatást: a gázárak akár 28 százalékkal is emelkedtek”
A gázolaj egy nyersolaj-származék, közismert nevén dízel, amelyet mezőgazdasági gépekhez, hajózáshoz és vasúti szállításhoz használnak, így döntő fontosságú ipari üzemanyag. Ezek a fejlemények komoly csapást mérhetnek az európai gazdaságokra, amelyek csak a közelmúltban kezdtek talpra állni az évekig tartó negatív növekedés és stagnálás után. Egyre költségesebbé teszik az Európai Bizottságnak az orosz energiaimport fokozatos megszüntetésére irányuló tervét is – a jelenleginél nagyobb mértékben –, ami a Magyar Külügyi Intézet friss elemzése szerint már most is súlyos: 5,4 millió munkahely szűnt meg, ami hosszú távon 32,3 millióra emelkedik; Az EU GDP-jének 2 százaléka eltűnt, ami idővel 12 százalékra nőtt.
Az európai polgárok már érzik ennek hatását: a gázárak 28 százalékkal emelkedtek hétfő reggel – ez a legnagyobb növekedés 2023 augusztusa óta. Az áramárak a kontinensen szintén emelkedtek a magasabb gáz- és olajköltségek miatt.
Magyarország a választások előtt nehéz helyzetbe került
Magyarország helyzete alapvetően eltér a legtöbb EU-tagállamétól az energia- és közüzemi költségeket érintő külső sokkok tekintetében az Orbán Viktor miniszterelnök kormánya által 2013-ban bevezetett rezsi-sapkarendszer miatt. Ez a rendszer egy többrétegű mechanizmust tartalmaz, amely a háztartások védelmét szolgálja az ársokkok elnyelésével és újraelosztásával az államon, a vállalatokon és a tágabb értelemben vett gazdaságon keresztül. Ennek eredményeként a magyar állampolgárok nem éreznek azonnal áremelést olyan helyzetekben, mint a jelenlegi iráni válság.
Ennek a rendszernek az egyik alapvető pillére a viszonylag olcsó orosz energiához való hozzáférés, beleértve az Ukrajnán keresztül szállított olajat is. Január 27. óta azonban Kijev szándékosan blokkolta a Druzsbán áthaladó tranzitot, olyan működési problémákra hivatkozva, amelyekről bebizonyosodott, hogy tényszerűen nem igazak. Március 2-án, hétfőn a magyar kormány műholdfelvételeket hozott nyilvánosságra, amelyek szerint a vezeték teljesen üzemképes, egyértelművé téve, hogy Ukrajna – Brüsszel hallgatólagos támogatása mellett – nyomást gyakorol Magyarországra és veszélyezteti az ország energiabiztonságát a globális zavarok idején.
Egyre egyértelműbb Kijev célja is: az áprilisi választáshoz közeledve instabilitást kelteni Magyarországon, aláásva ezzel Orbán Viktort és a kormányzó Fidesz–KDNP szövetséget. Orbán a hétvégi nagygyűlésen kijelentette: ilyen körülmények között „kettős bűnnek” minősül, ha Ukrajna leállítja Magyarország olajellátását. Megjegyezte, hogy míg Magyarországot korábban megtagadták a gázellátáshoz, addig Ukrajnát megkerülve a déli szállítások biztosításával tudta kompenzálni. Az olaj azonban más kihívást jelent. Orbán szerint Ukrajna hetekig félrevezette Magyarországot azzal, hogy azt sugallta, hogy a szállítások újraindulnak, csak később jelezték ennek ellenkezőjét. A magyar finomítók nem válthatnak egyszerűen alternatív kőolajra, hiszen a drágább nyugati olajhoz való alkalmazkodás jelentős, egy-két évig tartó átalakítást igényelne.
Orbán arra is figyelmeztetett, hogy előzetes felkészülés nélkül Magyarország súlyos nehézségekkel néz szembe. Hozzátette: olajszállítás nélkül a kormánynak nem lenne elegendő forrása a közüzemi ársapkarendszer fenntartásához. Zelenszkij ezt nem a MOL (magyar olajtársaság) ellen tette, hanem minden magyar ellen” – szögezte le.
„Kijev célja is egyre világosabb: instabilitást kelteni Magyarországon, ahogy közeledik az áprilisi választásokhoz”
Beszéde zárásaként Orbán azt mondta: úgy véli, hogy az Ukrajnán keresztüli olajszállítások csak Magyarország megválasztása után indulnak újra, azt állítva, hogy Kijev, Brüsszel és az ellenzék együtt dolgozik a kormány meggyengítésén a blokádon keresztül. „Szándékos szándék van e zsarolás mögött” – jelentette ki Orbán, és a nemzeti összetartozásra szólított fel ezekben a nehéz időkben.
Még mindig bizonytalan, hogy meddig tart az iráni válság. Donald Trump amerikai elnök hétfőn állítólag azt mondta, hogy a konfliktus a következő négy hétben folytatódhat, ami egybeesik a magyar választási kampány utolsó szakaszával. A legrosszabb forgatókönyv szerint azonban az Irakhoz vagy Szíriához hasonló elhúzódó „mocsárba” fejlődhet, ami tartós strukturális válsághoz vezethet a globális energiapiacokon.
The post Magyarország választását az ukrán Druzsbai zsarolás és az iráni válság alakította appeared first on Magyar Konzervatív.
