A magyar közvélemény fel van osztva, amikor a technológiai trendekről van szó, a Bosch Group és a Richter Gedeon új felmérése feltárja. A budapesti Boschxrichter Innovatorok napi konferenciáján bemutatott megállapítások azt mutatják, hogy bár sok polgár hosszú távon az innovációt várja az életminőség javítására, mások óvatosak maradnak annak következményeivel kapcsolatban.
A kutatás, melynek címe Innovációs rangsor: ezek a magyarok hisznek az áttörésekmegállapította, hogy a legtöbb válaszadó reménykedik a megújuló energia, az éghajlatvédelem, az egészségügy és a biotechnológia fejlődésében. Az attitűdök azonban az életkortól, az oktatástól és a jövedelemtől függően nagymértékben eltérnek. A 16 és 29 év közötti fiatal felnőttek másfél alkalommal olyan nyitottnak bizonyultak az új technológiák számára, mint a 60 év felettiek.
A következő 10-15 évre tekintve a magyarok jelentős előrelépéseket várnak el a mesterséges intelligencia, a biztonsági és védelmi technológiák, valamint az ipari automatizálás területén. A válaszadók több mint háromnegyede nagyobb jelentőséggel bírt az áttörésekben a fenntarthatóságban és az egészségben. A megkérdezettek körülbelül fele az autóipart a leginnovatívabbnak tekintette, míg sokan kiemelték a városi mikromobilitás, a tömegközlekedés és az okosabb infrastruktúra potenciálját is.
A jelentős részesedés úgy véli, hogy 2040 -re az európai közlekedés nagyrészt elektromos lesz, és hogy a városi infrastruktúrák „okosabbak” lesznek. 64 százalékuk azt mondta, hogy örömmel fogadják az intelligens városok előnyeit, és 61 % -uk inkább ’15-perc ‘városokban él, ahol a mindennapi szolgáltatások sétálási vagy kerékpáros távolságon belül vannak.
Mégis, néhány innováció szikra ellenáll. Körülbelül 40 % -uk elutasította a hangparancsok vagy agyhullámok által vezérelt járművek gondolatát, és egyrészt a teljesen autonóm robotaxis használatával ellenezte.
Az egészségügyben a felmérés azt találta, hogy a legtöbb magyar a gyógyszerészeti innováció javítja az életminőséget, a jobb biztonságot és a hatékonyabb kezeléseket. Körülbelül 60 % -uk úgy vélte, hogy az új gyógyszerek fejlesztése létfontosságú a jelenleg gyógyíthatatlan betegségek kezeléséhez, míg a fele hangsúlyozta a mellékhatások csökkentésének fontosságát és a felmerülő egészségügyi veszélyek kezelését.
A mesterséges intelligenciát a válaszadók 35 % -a a gyógyszeripar legbefolyásosabb hajtóerejének tekintette, bár csak 23 % -uk volt meggyőződve annak hasznosságáról. Az mRNS-en alapuló technológiákat gyorsan fejlődő területként azonosították, ám ezek szintén vonzták a legalacsonyabb bizalmi szintet. Ezzel szemben a személyre szabott gyógyszert, az új hatásmechanizmusokat és a génszerkesztő újításokat tekintették a legígéretesebb gyógyszerészeti trendeknek.
A tanulmányt az Europiánus Kutatóintézet a Bosch és a Richter nevében végezte, több mint 1000 válaszadó képviselőmintájával mobil és webes alkalmazásokon keresztül május 16–19 -ig.
A poszt magyarok a technológia jövőjére osztódnak, a Bosch és a Richter Survey azt találták, hogy először jelentek meg a magyar konzervatívon.
