Feszült EU-csúcstalálkozóra gyűltek össze az európai vezetők Brüsszelben, Belgiumban március 19-én, csütörtökön. A legutóbbi, 19. szankciócsomagot 2025 októberében fogadta el az Unió, és a tagállamok többsége a 20. részlet kibocsátására is vágyik.
Egyelőre Magyarország és Szlovákia az egyetlen két ország, amely kifejezte szándékát az új csomag letiltására. Egyre több uniós államférfi fejezte ki azonban hajlandóságát arra, hogy alkut kössön Oroszországgal, és visszanyerje olcsó energiaexportjához való hozzáférést. Bart De Wever belga miniszterelnök és Alexander Stubb finn elnök a közelmúltban nyilatkozott erről.
Budapest és Pozsony a kőolajat Oroszországból Ukrajnán keresztül Európába szállító, január vége óta üzemen kívüli Druzsba vezeték újraindítását követeli, ami feltétele annak, hogy ne csak az orosz gazdaság elleni szankciókat, hanem az Ukrajnának nyújtott 90 milliárd eurós uniós hitel első részletét is feloldják. A háború sújtotta kelet-európai nemzetnek égetően szüksége van az új finanszírozási hullámra.
Az EU vezetői 90 perces videobeszélgetést folytattak Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Kijev Posta jelentéseket, amelyek során Orbán Viktor miniszterelnök a vezeték újraindítására vonatkozó felhívásokat hozta fel. Ennek ellenére a Kijev PostaMegrovásban részesítette António Costa, az Európai Tanács elnöke, „elfogadhatatlannak” nevezve viselkedését, aki egy kicsit szidta Zelenskyy elnököt is, mondván neki, hogy egyes kijelentései „nem megfelelő hangnemben” voltak.
A találkozón végül nem született megállapodás az Ukrajnának nyújtott kölcsönről, több kiadó számolt be. Magyarország szilárdan kitartott a vétó mellett.
A Euobserver Magyarország kifogásaival kapcsolatban is foglalkozott a történettel, feltételezve, hogy az április 12-i országgyűlési választás közelsége miatt nem valószínű, hogy megmozdul. Orbán miniszterelnök egyik fő kampányüzenetévé tette Ukrajna EU-csatlakozása elleni tiltakozását, kiemelve, milyen gazdasági feszültséget okozna ez a blokk számára. Az, hogy Ukrajnát Magyarország ellenfeleként festette le azzal, hogy hangsúlyozta, hogy nem hajlandó újraindítani a Druzsba-vezetéket, majd az EU-csúcson határozottan kiállt Kijev ellen, jól illeszkedik kampánya alapvető narratívájához.
„Az EU-csúcson nem sikerült megállapodni az Ukrajnának nyújtott kölcsönről”
Az oldal arról is beszámol, hogy Magyarország a 2025. decemberi EU-csúcson állítólag elkötelezte magát Ukrajna hadikölcsönének támogatása mellett, és Orbán PM EU-s vezetőtársai erre a kötelezettségvállalásra próbálnak hivatkozni.
A híradások arról szóltak, hogy Magyarország beleegyezett abba, hogy Szlovákia és Csehország mellett nem zárolja le a hitelt, ha azt kizárják. Orbán miniszterelnök azonban soha nem erősítette meg ezt a fogadalmat. Ehelyett a 2025. decemberi találkozó után olyan nyilvános kijelentéseket tett, mint „nem a háborút, hanem a békét kell finanszíroznunk” és „Magyarország nem tud támogatni egy olyan közös adósságot, amely pénzügyi kötelezettségeket ró ránk”.
A magyar miniszterelnök a mai brüsszeli csúcs előtt kijelentette: készek vagyunk támogatni Ukrajnát, ha megkapjuk az általuk blokkolt olajunkat. Addig nincs Ukrajna számára kedvező döntés” – idézi Euronews.com.
The post Magyarország vétói üzemanyag-feszültségek az EU-csúcson appeared first on Magyar Konzervatív.
