A magyar-török kapcsolatokat ünnepelték a Polgári Magyarországért Alapítvány által szervezett jeles konferencián kedden Budapesten, amelyen magas rangú hivatalos vendégek is részt vettek, mint Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikáért és energiaügyért felelős államtitkára és Gülşen Karanis Ekşioğlu török budapesti nagykövet. A konferencia középpontjában Magyarország és Türkiye stratégiai partnersége állt, valamint szó esett a média együttműködéséről a technológiai fejlődés és a mesterséges intelligencia korában.
A „Médiahidak” projekt részeként megrendezett eseményen mindkét ország magas rangú tisztviselői, vezető elemzői és médiaszakemberek találkoztak, hogy elmélyítsék a párbeszédet a geopolitikáról, a kommunikációról és a technológiai változásokról. A konferencia Magyarország és Türkiye közötti bővülő stratégiai partnerségre épít, amelyet 2023 decemberében „megerősített stratégiai partnerséggé” emeltek.
Megnyitó beszédében Gülşen Karanis Ekşioğlu nagykövet hangsúlyozta, hogy a Médiahidak projekt a továbbfejlesztett partnerség keretében aláírt 17 kétoldalú megállapodás egyik látható eredménye. Hangsúlyozta, hogy a média együttműködése ma többről szól, mint információcseréről – ez egy hosszú távú, bizalomra épülő szakmai párbeszéd létrehozásáról szól, amely a hitelességen és a technológiai képességeken alapul a fejlődő globális médiakörnyezetben.
Emlékeztetett arra, hogy 2024 a magyar-török kulturális év, 2025 pedig a tudomány és az innováció éve, ami a kétoldalú kapcsolatok történelmi mélységét és előremutató jellegét egyaránt tükrözi. A dezinformáció – jegyezte meg a nagykövet – hibrid fenyegetéssé vált, amely átlépi a határokat, így a tényszerű jelentéstétel és a hiteles kommunikáció a demokratikus ellenálló képesség kulcsfontosságú pillérei. Az etikára és bizalomra épülő médiadiplomácia példaértékű formáinak emelte ki a nemzeti médiaintézmények, köztük az Anadolu Ügynökség és az MTI, valamint a TRT és az MTVA közötti hosszú távú együttműködést.
A nagykövet foglalkozott az AI, a big data és az algoritmusok által vezérelt gyors technológiai változásokkal is. A kritikus kérdés – érvelt – nem maga a technológia, hanem annak etikus és felelősségteljes felhasználása – és ez különösen értékessé teszi a bizalmon alapuló magyar-török médiapartnerséget.
Ferhat Pirinçci, Türkiye elnökségének kommunikációs igazgatóhelyettese is beszédet mondott a résztvevőknek. Kiemelte, hogy a Médiahidak program több évszázados közös történelmi és kulturális kötelékeket tükröz Gül Babától Bartók Béláig. Pirinçci hangsúlyozta, hogy a dezinformáció elleni küzdelem közös nemzetközi felelősség: „Az igazságot egyetlen ország nem tudja megvédeni egyedül.” Türkiye intézményesített erőfeszítései az Elnöki Kommunikációs Igazgatóságon belül – mondta – kiegészítik Magyarország saját elkötelezettségét az átlátható és hiteles kommunikáció mellett.
Az első, „A média jövője: bizalom, valóság, technológia” című panelen Kálnoky Boris, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Médiaiskola vezetője amellett érvelt, hogy a technológiai változások ellenére az újságírás alapvető küldetése változatlan. Tallai István újságíró, szerkesztő a modern hírfogyasztás objektív és szubjektív valóságának eltérésére reflektált, figyelmeztetve, hogy a szabályozás elengedhetetlen az algoritmusok által vezérelt környezetbe vetett közbizalom megőrzéséhez.
A második panel moderátora Eurasia Magazin Őry Mariann főszerkesztő-helyettes a magyar–török együttműködés tágabb geopolitikai dimenzióját vizsgálta.
Kenyeres Kinga, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. vezérigazgatója Magyarországot inkább összekötő, semmint szétválasztó országként jellemezte, hangsúlyozva a keleti partnerségek kiépítésének fontosságát az uniós és NATO-kötelezettségek mellett. Bemutatta a Századvég hosszú távú „Európa Projektjének” legfontosabb eredményeit, amely az európai közvéleményt követi nyomon. Az adatok szerint az EU-ban a többség támogatja a kulcsfontosságú magyar külpolitikai álláspontokat, így a geopolitikai blokkképzés elutasítását, az energiabiztonság előtérbe helyezését, a migrációs politika szigorítását. Kenyeres szerint Budapest és Isztambul Európa két leghitelesebb helyszíne lett az esetleges béketárgyalásoknak.
Melek Çolak, a Muğla Sıtkı Koçman Egyetem professzora, az egyetem Török–Magyar Kutatóintézetének igazgatója a mai együttműködést egy hosszú történelmi ívbe helyezte, a közös kulturális gyökerektől és a középkori megfelelésektől egészen az Atatürk által Ankarában létrehozott Hungarológiai Tanszékig. Kiemelte a kétoldalú kutatói hálózatok, köztük a Török–Magyar Kutatóközpont bővülését, és kiemelte az emberek közötti kapcsolatokat erősítő török kulturális termékek, például televíziós sorozatok erős magyar közönségét.
Horváth Levente, a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának igazgatója, Magyarország egykori sanghaji főkonzulja Magyarország 2010-ben elindított „keleti nyitás” politikáját elemezte. Megjegyezte, hogy míg egy évtizede a magyarországi közvetlen külföldi befektetések mindössze 17-18 százaléka származott Ázsiából, addig ez az arány mára meghaladja a 35 százalékot, amiben Türkiye egyre jelentősebb szerepet játszik. Kiemelte a 2025-ös Tudomány és Innováció Éve keretében az új exporthitel-lehetőségeket, a 2024-ben elért 5,2 milliárd dolláros rekordot jelentő kétoldalú kereskedelem volumenét, a gyorsan bővülő oktatási csereprogramokat, valamint a zöld technológia és innováció terén a növekvő együttműködést.
A panelen megjelent Murat Yeşiltaş, a törökországi elnökség biztonsági és külpolitikai elemzője, valamint a SETA Alapítvány vezető igazgatója is. Érvelése szerint a széttagolt világrend sürgetővé teszi a magyar-török stratégiai partnerség megerősítését. Mivel Türkiye instabilitással néz szembe a szomszédságában, Magyarország pedig az ukrajnai háború geopolitikai nyomásának van kitéve, mindkét országnak közös érdeke egy új, stabil biztonsági architektúra felépítése. A védelmi ipari együttműködés – beleértve a közös termelést is – jelentős kiaknázatlan lehetőségeket kínál – tette hozzá.
A nap folyamán az előadók egy közös üzenethez tértek vissza: a dezinformáció, a geopolitikai bizonytalanság és a gyorsuló technológiai változások korszakában Magyarország és Türkiye egyre inkább a bizalomra, a kölcsönös tiszteletre és a stabilitás melletti közös elkötelezettségre épülő partnerségre támaszkodik – a média, a diplomácia, a kultúra, a tudomány, az innováció és a biztonság terén.
The post Magyar–török kapcsolatokat ünnepeltek a budapesti „Médiahidak” konferencián appeared first on Magyar Konzervatív.
