2025 decemberében Magyarország és Üzbegisztán megállapodott egy „Smart Village” projekt elindításáról az ország Khavas körzetében. Ennek keretében egy új magyar Technopark jön létre a régióban, és digitális rendszert valósítanak meg a lakosság információhoz jutásához és a kormánnyal való kommunikációhoz. „A program keretében a rászoruló családok forráselosztási támogatásának átláthatósága, a munkahelyek elérhetősége és a vállalkozói lehetőségek egységes nyílt rendszeren keresztül nyilvánosan láthatóvá válnak a lakosok számára.” Üzbegisztán napilap még 2025 decemberében.
De miért jellegzetes, hogy Magyarország, ez a tízmilliós kis ország, szakértőket akar küldeni és intelligens technológiákba fektetni Üzbegisztánba? Nyilvánvaló, hogy az ország számtalan kötelékkel kötődik a világgazdasághoz és a kereskedelemhez. Vízrendszereket építünk Laoszban. Együttműködünk az USA-val a munkaerő-fejlesztésben. Messziről úgy tekinthetünk ránk, mint Kína Európa kapujára, vagy a Németország-központú gazdaság függelékére. Bármely régióra fókuszálhat, és az ország magas globális gazdasági integrációja miatt talál valami magyar oldalt. Ám az új havasi program nem csak tipikus lehetőség a magyar technológia értékesítésére. Ez inkább egy közép-ázsiai államépítési együttműködés.
A Khavash jó példa a kihívásokra. A kerület névadó városközpontja modern formájában eredetileg az 1890-es években az orosz gyarmatosítók által épített vasúti csomópont körül alakult ki, ahol északról a vasút nyugaton Szamarkandba, keleten pedig a Fergana-völgybe vezetne. Néhány évtizeddel később az új szovjet rezsim beindította a hatalmas monokulturális gyapotipart, és Havas csak egyike lett a többi kis városi központnak a gyapotültetvények végtelen táján, táplálva a Szovjetunió textiliparát.
Az ország függetlenedése a Szovjetuniótól és így az orosz uralom 1991-ben kezdetben nem hozott fordulópontot a város számára. Amint azt Shavkat Mirziyoyev üzbegisztáni elnök 2019-ben kiemelte, „az elmúlt 50 évben egyetlen többszintes épület sem épült Havasban”, ami arra utal, hogy a gyapotágazat bevételeit nem sikerült a régió városfejlesztésébe csordítani. Mirziyoyev elnök 2019-es látogatása ugyanakkor a város fejlődésének is kezdetét jelentette. Az újonnan megreformált Üzbegisztán jelentős beruházásokat kezdett el az infrastruktúra fejlesztésébe, amelyre bőven volt tere, tekintettel a szorgalmas költségvetési politikára, amely alacsonyan tartotta az államadósságot a GDP százalékában. Khavash és a tágabb értelemben vett Syrdarya régió fejlődése két irányban haladt előre. Az egyik az alapvető infrastruktúra kiépítése volt, mint például a lakhatási és vízügyi infrastruktúra. Ehhez az Ázsiai Fejlesztési Bank is hozzájárult, és 59 millió dollárt ígért infrastruktúra kiépítésére a Syrdarya körzet különböző városaiban, beleértve egy állami parkot és egy havasi közösségi központot.
A másik a termelő gazdasági beruházás volt. Ennek érdekében a közvetlen külföldi befektetések egyik nyilvánvaló forrása Kína volt, amely 2019 óta több mint 500 millió dollárt hozott a Syrdarya körzetbe, új ipari létesítményeket épített az egykori gyapotsíkságon.
Az infrastruktúrába és a termelő vállalkozásokba történő nemzetközi befektetés ésszerű lépés egy feltörekvő gazdaság számára. De hogyan lehetne hatékonyan felhasználni az értékes erőforrásokat és az új létesítményeket? A szovjetek egyik legnagyobb kudarca (a tervgazdaság eredeti problémájától eltekintve) az volt, hogy nem megfelelő tervekkel öntötték szét a nemzetgazdaságban a beruházásokat, anélkül, hogy valóban terveztek ésszerű megtérülést és az új infrastruktúra kezelését. Az új közép-ázsiai gazdaságoknak ki kell menekülniük ebből az eredménytelenség csapdájából.
Az egyik válasz arra a problémára, amelyre Üzbegisztán nagyon hamar rájött, a digitális átalakulás volt. Ezáltal az állam „olvashatóbbá”, vagyis bürokratikusabbá és kezelhetőbbé válik az adatgyűjtési és -kezelési erőforrásokkal, anélkül, hogy a gyűjtés, tárolás és terjesztés szűk keresztmetszete lenne.
Itt jöhetnek a magyarok. Segíteni az üzbégeket a technológiájukkal, hogy hatékonyabbak legyenek. A magyar polgárok nem feltétlenül értenének egyet azzal, hogy a bürokrácia az ország legélvezetesebb és legsikeresebb ága, de nemzetközi szinten Magyarország bőséges tapasztalattal rendelkezik egy letisztult bürokratikus állam építésében, a Kormányablak rendszerrel egyablakos ügyintézés a szolgáltatások széles skálájához, és a legfrissebb Digitális Állampolgársági App (DÁP) bevezetése 2024-ben a tipikus folyamat az EUIDAS országokban. egységes szuperalkalmazás felírása a kormányzati szolgáltatások egyszerűsítésére.
„Magyarországnak bőséges tapasztalata van egy egyszerűsített bürokratikus állam felépítésében”
Az üzbégek stratégiailag már évek óta tervezik az ilyen szolgáltatások bevezetését. A Üzbegisztán digitális gazdaságának áttekintése és jövőképe 2030-ra A 2024-ben kiadott kormányzati fehér könyv ígéretet tett arra, hogy az állam célja „mindenféle kormányzati szolgáltatási platform integrálása, „egyszeri bejelentkezés, teljes hálózati kommunikáció” megvalósítása, hogy a tömegek és a vállalkozások online intézhessék a különféle kormányzati ügyeket. Üzbegisztánnak erre a célra van egy „kormányzati szuperappja”, a MyGov, ahol több mint 770 kormányzati szolgáltatás érhető el, és a lakosság mintegy harmada már használja is. Ennek ellenére úgy tűnik, van még tere a terjeszkedésnek. A 2025. decemberi tárgyalásokon Üzbegisztánban és Magyarországon is egyértelmű volt, hogy az üzbégek magyar technológiai és bürokratikus szakértelmet szeretnének kapni céljaik eléréséhez, és ez a jövőben a Smart District/Village projekt havasi elindítását jelenti.
Számos jel utal arra, hogy nem csak az üzbégek vásárolnak majd kész technológiát. Nem egy kiválasztott régióban telepíti a DÁP-t üzbég állampolgárok számára. A viszonylag szórványos információk arra utalnak, hogy a magyarok a regionális gazdaság digitális gerincét készülnek kiépíteni a Syrdarya régióban. Ez inkább olyan, mint egy alaprendszer vagy szoftvercsalád felépítése a korábbi magyar köz- és magánszféra tapasztalataira. Visszatérve a rendelkezésre álló információkhoz, ez sokkal inkább egy olyan rendszer lesz, amely a kormányzati programokkal kapcsolatos információkat terjeszti, a polgárokat tájékoztassák a rendelkezésre álló lehetőségekről, mint „csupán” digitális felület az állam és polgárai interakciójára. Akárcsak a MyGov alkalmazásban, valószínűleg egy fizetési rendszer is szerepelni fog.
A program minden jel szerint tartalmazni fog egy olyan szoftvert is, amely közvetlenül irányítja a gyártási folyamatokat. Erre utal, hogy a magyarok be kívánják vonni a ‘ZalaZONE’ cég technológiáját, amely a legkülönfélébb autonóm rendszerek tesztelési területét üzemelteti. Ezek a szárazföldi és légi rendszerek – leegyszerűsítve a drónok – alkalmazhatók a kerület mezőgazdaságában. A gépesítés a kormányzatnak is prioritása, így végső soron ez lesz a jövőképes mezőgazdasági korszerűsítés és az átfogó államfejlesztés tervezete.
A FAO Smart Village projektjeinek példáját követve a Fergana-völgyben egy integrált szenzorrendszert lehetne párosítani a mezőgazdasági gépekkel, tovább növelve a hatékonyságot. Ez sokat jelentene a vízhiányos régióban a mezőgazdasági termelés optimális módszereinek kikísérletezésében. A mezőgazdasági táj gyorsan változik, és az üzbégek felpörgetik a munkaigényesebb növények, például a cseresznye, a dinnye és a szőlő termelését.
A program bőséges teret kínál a már működő regionális programokkal való kiegészítésre, beleértve a stratégiai szintű programokat is. Gazdasági értelemben a magyarok olyan területen készülnek bevetni technológiájukat, ahol az ADB és az üzbég állam már fizikai infrastruktúrát épít. Ebben az értelemben szolgáltatásaik kiegészítik más nemzetközi fejlesztési törekvéseket, és példát mutatnak arra, hogy a magyar szakértelem hogyan módosíthatja más, hagyományosabb fejlesztési szereplők munkáját. Sőt, ők maguk is azt tervezik, hogy a régió második „magyar–üzbég technoparkjának” megnyitásával párosítják a beruházást, amely 2026 közepe előtt megnyílik, és már közeledik egy nagy baromfitelep befejezéséhez. A magyarok digitális programjukat közvetlen infrastrukturális támogatásként valósíthatják meg valamennyi gyorsan fejlődő gazdasági csomópontnak.
„A program bőséges teret kínál a már működő regionális programokkal való kiegészítésre, beleértve a stratégiai szintű programokat is”
A stratégiai szintű komplementaritás ezzel szemben OTS szintű technológiai integrációt jelent, ezáltal globálisan erősíti a blokk digitális technológiáit. Ez nem egy egyirányú utca, ahol a magyarok digitális infrastruktúrát építenek Közép-Ázsia számára. Üzbegisztán lehetőséget kínál a magyaroknak arra, hogy egy komplex, vertikálisan integrált projektben kísérletezzenek az állami és a magánszektor együttműködésében, miközben potenciálisan megosztják egymással a közigazgatás digitális gépezetének felépítésében szerzett tapasztalataikat. Ez elősegítheti, hogy a magyarok beépítsék ezeket az új tapasztalatokat állami rendszereikbe, a magánszereplők számára pedig innovációs, piacképes termékek és programok kidolgozásának lehetősége mind az EU, mind a többi fejlődő piac számára. Ezek elsősorban Közép-Ázsiában és a FÁK-régióban lesznek, de potenciálisan más kontinenseken is.
Az alapvető kérdés az, hogy egy ilyen projektet hogyan finanszíroznak. Kevésbé valószínű, hogy a magyarok közvetlenül Üzbegisztánba értékesítik a projektet vagy annak elemeit előzetes költségvetési szintű fizetés ellenében. A magyar Eximbanknak van exporthitel-kerete, ez is egy lehetőség. Egy másik a Turkic Befektetési Alap, tekintettel arra, hogy az alap több céljához is igazodik. Elősegíti a gazdasági integrációt a Türk Államok Szervezetén belül, komplex programmal támogatja a mikro-, kis- és középvállalkozásokat, segíti a zöld átmenetet és természetesen az OTS tagországai digitális gazdaságának és ökoszisztémájának fejlődését is. A végső megoldás a program hatókörétől függ, és a másik oldalról nézve a felajánlott potenciális finanszírozás befolyásolhatja a projekt ütemtervét.
A magyar gazdasági szerepvállalás Közép-Ázsiában felpörög, és ez a program távol áll a nagyobbaktól. Sokszínű és innovatív jellege miatt azonban érdemes lesz odafigyelni rá, mert rámutathat arra, hogy a kisállamok a jövőben is szoros együttműködéssel, állami képességeik erősítésével milyen nyomot hagyhatnak a feltörekvő csúcstechnológiai iparágakban.
The post A magyar szakértelem megerősíti a nemzetépítést Üzbegisztánban: A havasi okosfalu projekt appeared first on Magyar Konzervatív.
