A magyar űrkutatás és űripar nagy nemzetközi érdeklődésre mutatkozott be a londoni Space-Comm Expo Europe-on, ahol a magyar stand a konferencia egyik leglátogatottabb kiállítási területe lett.
A HUN-REN Magyar Kutatóhálózat keddi közleménye szerint az előadáson szakmai kérdésekre válaszoltak a kutatók, tudományos előadások, valamint a magyar nemzeti űrhajós program űrhajósai részvételével zajló panelbeszélgetés.
A konferencián több mint 5000 szakember vett részt, köztük kutatók, ipari vállalatok képviselői és kormányzati tisztviselők. A szervezők elmondták, hogy Magyarország megújult űrkutatási tevékenysége, újonnan meghirdetett stratégiai űrprogramja, valamint a HUNOR Program keretében a Nemzetközi Űrállomáson végzett kísérletek eredményei jelentős érdeklődést váltottak ki. A stand látogatói találkozhattak a HUNOR Program kutatóűrhajósával, Kapu Tiborral és a programban szintén résztvevő Cserényi Gyula kiképzett kutatóűrhajóssal is.
Magyarország jelenlétét tovább erősítette Kapu független előadása az Axiom Mission 4-ről és a HUNOR Program keretében végzett kísérletekről. A beszélgetést követően csatlakozott egy panelbeszélgetéshez Tim Peake brit űrhajós és az Axiom Space stratégiai tanácsadója, a konferencia egyik kiemelt előadója, valamint Szalay Zsolt, a HUN-REN műszaki és természettudományi tudományos alelnöke mellett. A közlemény szerint a HUN-REN hálózaton belüli űrkutatásban jelenleg mintegy 160 kutató vesz részt, akik nyolc intézet nagyjából kéttucatnyi kutatócsoportjában dolgoznak. A hálózatot négy intézet és négy egyéni kutató képviselte a kiállításon. A szervezők megjegyezték, hogy az egységes magyar jelenlét megmutatta a különböző tudományterületek és intézmények közötti együttműködés előnyeit.
„A HUN-REN hálózaton belüli űrkutatásban jelenleg mintegy 160 kutató vesz részt, akik nagyjából két tucat kutatócsoportban dolgoznak nyolc intézetben”
A panelbeszélgetésen Szalay kiemelte, hogy a rohamosan bővülő űripar Magyarország méretű országoknak kínál versenyelőnyt, ha néhány stratégiailag fontos területre fókuszál, és ezeken a területeken globális élvonalba kerül. Hozzátette: a múlt hónapban bejelentett átfogó űrkutatási program célja a kutatócsoportok közötti szinergiák erősítése. Szalay szerint ezeknek a kapacitásoknak az együttes bemutatása javítja Magyarország tárgyalási képességét is jelentős nemzetközi partnerekkel mind a tudományos szférából, mind az üzleti szférából.
A kétnapos rendezvényen a magyar képviselők számos megkeresést kaptak jelentős űripari cégektől, köztük a jövőbeni holdmissziókban részt vevő cégektől. Ezekkel a partnerekkel a tárgyalások várhatóan a közeljövőben folytatódnak. Magyarország egyik nemzetközileg legelismertebb űrtudományi szakterülete a sugárzásmérés és a dozimetria. A PILLE doziméter első változatát az 1970-es években telepítették az űrbe, és 2003 óta a Nemzetközi Űrállomás alapfelszereltsége. A készülék továbbra is az egyetlen olyan műszer, amely képes mérni az űrhajósok által az űrséták során kapott további sugárdózist.
A kisműholdak fejlesztésében és az űridőjárás vizsgálatában is figyelemre méltó eredményeket értek el magyar kutatók.
Az ország tudományos infrastruktúrája is támogatja ezeket a törekvéseket. Nemzetközileg is versenyképes kutatási lehetőséget biztosítanak olyan létesítmények, mint a Sopron melletti Zero Magnetic Laboratory és a debreceni Atommagkutató Intézet (ATOMKI) részecskegyorsítói, amelyek a napszél hatásait szimulálják.
A HUN-REN szerint Magyarország nagyobb szerepet kaphat a nemzetközi tudományos és ipari együttműködésben, így az Európai Űrügynökség és a NASA által vezetett programokban is.
A hálózat szerint Magyarország első részvétele a Space-Comm Expo Europe-on megmutatta, mennyire értékes az ország űrkutatási és ipari kapacitásainak integrált bemutatása a nemzetközi közösség számára.
The post Magyar stand a leglátogatottabbak között a Space-Comm Expo Europe-on appeared first on Magyar Konzervatív.
