A Magyar Nemzeti Bank fő gazdasági bejelentéseinek kormányzója

Mihán Varga, a Magyarországi Nemzeti Bank 22. kormányzója, aki 2025 márciusában hivatalba lépett, augusztus 22 -én, majd augusztus 26 -i sajtótájékoztatón, a Monetáris Tanács részeként jelentős gazdasági bejelentéseket tett. A fő témák között szerepelt az infláció és a kamatlábak, a szeptember 1 -jén kezdődő Magyarországi Start program – és Magyarország az euró valuta elfogadásának útja.

Inflációs és kamatlábak

PortfólióAz augusztus 26 -i sajtótájékoztatón beszámolva: „A magyar gazdaság teljesítményét a német gazdaság gyengesége befolyásolja.”

Ennek oka az, hogy Németország Magyarország legnagyobb kereskedelmi partnere. Noha a lassabb aktivitás enyhíti az inflációs nyomást, csökkentve a szigorúbb monetáris politika szükségességét, a gyengébb növekedés kihívást jelent Magyarország magas kamatlábak fenntartására is, bonyolítva az infláció ellenőrzésének és a gazdaság támogatása közötti egyensúlyt.

„A magyar gazdaság teljesítményét a német gazdaság gyengesége befolyásolja”

Portfólió Ezenkívül hozzáteszi: „A külső egyenleg mutatói megnyugtatóan fejlődnek, és a gazdaság belföldi keresletének felvétele a közeljövőben alakíthatja ki ezt, és a központi bank szorosan figyelemmel kíséri ezt.” A külső egyenlegek megnyugtatója azt jelenti, hogy kevesebb FX nyomást gyakorol: Magyarország 2024 -es folyószámla többletet tett közzé a GDP 2,2 % -át, és 2025 júniusában 978 millió EUR áru -többletet tett.

A belföldi kereslet újbóli felébresztése, mivel a kiskereskedelmi értékesítés 3,0 százalékkal nőtt évről évre, és 9,7 % -kal bérel, és az árakkal szembeni kockázatokat emel. A címsor inflációja júliusban 4,3 százalék volt, a 3 % -os cél felett, tehát a Monetáris Tanács az alapkamatot 6,50 % -kal tartotta, az éjszakai folyosó 5,50 % -ról 7,50 % -ra. Az erősebb fogyasztás mellett a banknak figyelnie kell, hogy az importnövekedés rontja -e a külső többletet; A tartós infláció szűk politikát jelent, míg a diszinfláció lehetővé teszi a későbbi enyhülést.

Otthoni indító program

Augusztus 26 -án ATV Cikk: „A háztartási hitelezés már dinamikus volt ebben az évben, éves kamatlába 13 %, míg a lakásárak évente 15,9 százalékkal növekedtek, beleértve 24,3 százalékot Budapesten.” Varga úgy véli, hogy „a lakáspiac általános tendenciája igazolhatja a 3 % -os kölcsön bevezetését, amelynek csak csekély közvetett hatása van az általános kamatlábra”.

A Magyarországi Házi Start program, más néven „Otthon Start”, ezt a rögzített kamatozású jelzálogkölcsönöket 3 % -kal kínálja, akár 50 000 000 HUF-ig az első otthoni vásárlók számára, megkönnyítve a megfizethetőséget a CSOK Plus és a CSOK vidéki vidéki mellett.

„A lakáspiac általános tendenciája igazolhatja a 3 % -os kölcsön bevezetését”

A CSOK PLUS egy állami támogatású jelzálog a házaspárok számára, akik gyermekeket nevelnek vagy terveznek: rögzített 3 % -os kölcsön, 10–25 év, több gyermek számára magasabb felső korlátokkal. A vidéki CSOK kiegészíti azt támogatásokkal és 3 % -os kölcsönökkel a házak vásárlására, építésére vagy felújítására a kijelölt kis elszámolásokban, adó- és HÉA -mentességgel párhuzamosan, a jogosultsági korlátok mellett.

Egy nemrégiben rendelkező rendelet harmonizálta ezeket a rendszereket, és lehetővé teszi számukra, hogy kombinálódjanak, azonos ingatlansapkákkal: Huf 100 millió lakáshoz és 150 millió házhoz. A jogosultság a dokumentált társadalmi-biztonsági előzményeken alapul, és a minimális lecsökkentés nagyjából 10 % -ot jelent a központi-bank irányítása alatt. A program országszerte alkalmazza, az új épületeket és a használt házakat lefedi a támogatható falvakban, míg a felügyelet célja a túlmelegedés megakadályozása az emelkedő árak közepette.

Euró örökbefogadási stagnálás

Index Augusztus 22 -én számolt be arról, hogy „a magyar valuta nem igazán erősíthet tovább 400 alatt a múlt héten az euró ellen, de a jó hír az, hogy sem nem gyengül, mivel a 6,50 % -os alapkamat erős támogatást nyújt a Forint számára.”

Ez a 6,50 százalékos kamatláb az elmúlt 11 hónapban változatlan maradt. A júliusi infláció 4,3 % -kal, ez körülbelül 2,2 százalékponttal meghaladja az inflációt. Ugyancsak nagyjából 4,5 pontot fizet, mint az euróövezet 2,00 % -os betéti rátája, ami elősegíti a forintot. A kamatláb 2022 szeptemberében a 13 százalékos csúcson marad.

Ebben az összefüggésben Varga bejelentette, hogy „a kereskedelem és a geopolitikai feszültségek bizonytalan globális gazdasági környezetet okoznak”, ami azt jelenti, hogy „az Európai Unióban és az Egyesült Államokban a kiadások növelése ösztönözheti a növekedést a következő évből”.

Válaszul az újságírókra, akik megkérdezték tőle, hogy mikor Magyarország elfogadja az eurót, Varga azt válaszolta: „Alapvető fontosságú a magyar gazdaság számára, hogy megfeleljen az euró bevezetésének feltételeinek.” Megállapította, hogy „ma a gazdaságpolitika legfontosabb célja az alacsony infláció, alacsony költségvetési hiány, az árstabilitás és a stabil növekedés.”

Augusztus 26 -án üzleti online újság Világazdaság Megjegyezte, hogy „Mihán Varga beszéde előtt az euróvitora 397 fölött emelkedett”, de „Ahogy a piac emésztett az mondottnak, megkezdődött a forint meredek erősítése, és az euró-határon 396,3-ra süllyedt.”

„Ma a gazdaságpolitika legfontosabb célja az, hogy alacsony infláció, alacsony költségvetési hiány, árstabilitás és stabil növekedés legyen”

A kezdeti valuta eladás bizonytalanságot és magasabb kockázati prémiumot jelentett. Miután a politikai megjegyzések tisztázták a fiskális és növekedési útvonalakat, az érzelmek megfordultak. A visszapattanás azt sugallja, hogy Varga hiteles kommunikációja meghaladta a hiányosságokkal és a külső sebezhetőségekkel kapcsolatos aggodalmakat.

Augusztus 26 -án is, Privátbankár Megjegyezte, hogy „a monetáris tanács döntése után, hogy az alapkamatot 6,5 % -kal hagyja el, a hazai valuta viszonylag drágább lett az euró és a dollár ellen.” A Magyar Monetáris Tanács a Magyar Nemzet Bank, a magyar központi bank döntéshozó testülete. Miközben az euró elfogadása kormányzati hozzájárulást és Maastricht -megfelelést igényel, a tanács útmutatása döntő; A Varga jelezte, hogy az euró belépése a készenléttől függ, és a korábbi óvatossággal visszhangzik, hogy az örökbefogadás 2030 előtt korai lesz.

Magyarországnak jelenleg nincs célpontja, és a magyar monetáris tanács eddig elkerüli az európai árfolyam-mechanizmusba való belépést (ERM II) annak érdekében, hogy a rugalmas forint és a független inflációs célzási rendszer megőrizze.

A külső egyenlegek javulása és a belföldi kereslet újbóli felébresztése mellett a Magyarország állandó 6,50 % -os alapkamatot párosul, 3 % -os otthoni indítási jelzáloggal, hogy támogassa a növekedést a fegyelem elvesztése nélkül. A tiszta kommunikáció 400 közelében tartotta a Forint rugalmasságát, míg az euró-örökbefogadás továbbra is reális, bár hosszabb távú cél.

A Magyar Nemzeti Bank fő gazdasági bejelentéseinek poszt kormányzója először jelent meg a magyar konzervatívnál.

Szólj hozzá!