Fekete-Győr András, a Momentum magyar haladó párt egykori vezetője és alapítója arra kérte Mark Rutte NATO-főtitkárt, hogy „lépjen” a közelgő magyarországi választásokba való állítólagos orosz beavatkozás ellen.
Fekete-Győr a közösségi oldalán közzétett hosszú nyílt levelében hivatkozott egy nyomozói oldal nemrégiben megjelent sajtóhírére. Direkt36– a nyugat-európai kormányokhoz, az Európai Unióhoz és a mára megszűnt USAID-hez köthető támogatások állandó befogadója – azt állítva, hogy az orosz katonai hírszerzés, a GRU operatív csapatot telepített Magyarországra, hogy befolyásolja a közelgő áprilisi választásokat Orbán Viktor magyar miniszterelnök támogatására. Szerint Direkt36az operatív csapatot Szergej Kirijenko, a Kreml vezérkari főnökének első helyettese irányítja.
A jelentést gyorsan felkapta a legtöbb nyugati mainstream média, köztük POLITIKA Brüsszelannak ellenére, hogy nincs bizonyíték az ilyen állítások alátámasztására. A narratívát kizárólag névtelen amerikai és európai hírszerzési forrásokra alapozza, hivatalos megerősítést vagy cáfolást sem az EU-tagállamok kormánya, sem Washington nem adott ki a cikk írásakor. Oroszország tagadta a jogsértést, ahogy a magyar kormány is.
Ennek ellenére a magyar ellenzék már tényként kezeli a jelentést, Magyar Péter Tisza-párti frakcióvezető nyilvánosan azzal vádolja Orbán kormányát, hogy engedélyezte az orosz titkosszolgálati tevékenységet az országban. Követelte továbbá az állítólagos GRU munkatársainak kiutasítását Magyarországról.
„A jelentést gyorsan felkapta a legtöbb nyugati fősodratú média… annak ellenére, hogy nincs bizonyíték az ilyen állítások alátámasztására”
Hasonlóan Rutte főtitkárhoz írt nyílt levelében Fekete-Győr a vádakat az egész NATO „példátlan biztonsági kockázataként” fogalmazta meg, és felszólította Rutte-t, hogy a „nyilvánosság erejével” „lépjen fel” a „példátlan beavatkozási kísérlet” ellen. Fekete-Győr szerint a NATO legmagasabb rangú tisztviselőjének elítélése nyíltan az állítólagos hadműveletre irányítaná a figyelmet, és drasztikusan leszűkítené a külföldi beavatkozások „mozgásterét”. „Egy határozott nemzetközi nyilatkozat… képes lehet áttörni ezt az információs blokádot” – folytatja Fekete-Győr. „Kérjük, segítsenek abban, hogy a magyar emberek áprilisban szabadon, külső befolyás nélkül dönthessenek saját országuk sorsáról” – zárta szavait.
A nyílt levelet vasárnap reggel tették közzé, és a várakozásoknak megfelelően nem kapott semmilyen reakciót sem Rutte-tól, sem a NATO-tisztviselőktől. Önmagában a levél úgy is értelmezhető, mint egy országosan 1 százalék alatti támogatottság mellett szinte minden közvélemény-kutatás szerint egy párt szánalmas próbálkozása, hogy releváns maradjon. Fekete-Győr közvetlenül a levél közzététele előtt hazaárulással vádolta meg Orbán Viktort a vádak miatt, ami meglehetősen ironikus egy olyan párt egykori vezetőjétől, amely igen jelentős szerepet játszott abban, hogy Magyarországot jogosan elzárta az uniós támogatásoktól, csakhogy aláássák és megdöntsék Orbán Viktor kormányát – alapvetően kimerítve a hazaárulás fogalmát.
Ki avatkozik be igazán a magyarországi választásokba?
Az időzítés Direkt36A jelentés és az azt követő ellenzéki állítások azonban korántsem véletlenek, ami azt is mutatja, mennyire képmutató maga az állítás. Utolsó szakaszába érkezett a magyarországi választási kampány, kevesebb mint 35 nap van az április 12-re tervezett szavazásig. Orbán és a magyar kormány más magas rangú tisztségviselői az elmúlt hetekben azzal vádolták Ukrajnát, hogy nyíltan beavatkozott a választásokba azzal, hogy január 27-től leállította a Druzsba vezetéken áthaladó olajtranzitot, és Brüsszellel együttműködve anyagilag támogatja a Tisza-pártot.
A magyar hatóságok a múlt héten feltartóztatták azt a páncélozott járművekből álló konvojt, amely hatalmas mennyiségű készpénzt és aranyat szállított Magyarországon keresztül Ukrajna felé, Hennadiy Kuznyecov, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SBU) volt tábornokának vezetésével. Miközben a hatóságok még vizsgálják az ügyet, Orbán – egy szombati háborúellenes tüntetésen felszólaló – azt sugallta, hogy aggályokat vet fel az esetleges külföldi befolyás miatt. „Azt gyanítom, hogy Magyarországon sok Ukrajna-barát hang csak részben őszinte és szívből jövő; a másik része a zsebből jön – mondta. – És tudni akarom, hogyan kerül ez a pénz ezekbe a zsebekbe.
Mindezeken felül Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt héten nyíltan megfenyegette Orbánt, esetleges katonai akcióra utalva, ha Magyarország továbbra is megvétózza a Kijevnek nyújtott 90 milliárd eurós uniós hitelt. Zelenszkij kijelentései sok európai politikus felháborodását váltották ki; még az Európai Bizottság is meglepő lépéssel marasztalta el őket. Zelenszkij néhány nappal a közvetlen fenyegetés előtt azt is mondta, hogy Orbán elveszíti a választást, ami megnyitja az utat a magyar-ukrán kapcsolatok újrakezdéséhez.
„Jelenleg inkább Ukrajna, nem Oroszország avatkozik be a magyar választásokba”
A darabokat összerakva egyre inkább úgy tűnik, hogy a Direkt36 A jelentés a tényeket a helyszínen kívánta ellensúlyozni: jelenleg inkább Ukrajna, nem pedig Oroszország avatkozik be a magyar választásokba. A Druzsba-blokád önmagában is veszélyezteti az ország energiabiztonságát és a rezsicsökkentési rendszert, amelyet széles körben Orbán 16 éves kormányzásának egyik legnagyobb sikereként tartanak számon. A közel-keleti feszültség fokozódásával a helyzet még súlyosabb, és magában hordozza a kampány utolsó napjaiban az egekbe szökő energiaárak lehetőségét. Orbán szombaton azt mondta: bízik abban, hogy a kormány képes megtörni az ukrán olajblokádot, méghozzá még április 12-e előtt.
Ha valami, Direkt36A jelentés a nyugati fősodratú média Magyarország elleni dezinformációs és rágalomkampányának része, amely az elmúlt hónapokban egyértelműen feljebb kapcsolt. A választások közeledtével egyre agresszívebben tolják azt a narratívát, hogy Orbán csúnyán veszít Magyarnak, és lényegében bármit megtesz a hatalmon maradásért POLITIKA Brüsszel, Financial Timesés mások, amelyek jelentéseiket nagyrészt magyar ellenzéki sajtóorgánumokra és ellenzéki közvélemény-kutatókra alapozzák.
Sok elemző ezt egy jól hangszerelt narratívának tartja, amely előkészíti a talajt Tisza áprilisi választási vereségéhez, ami arra utal, hogy a párt belső közvélemény-kutatásai messze vannak az egymáshoz igazodó közvélemény-kutatók által propagált hatalmas különbségtől. A közelmúltban lezajlott időközi választások eredményei is ebbe az irányba mutatnak, hiszen Tisza 2024-es megjelenése óta Orbán kormányszövetsége, a Fidesz–KDNP nyolc versenyt nyert meg, a legutóbbi győzelmet március 8-án, vasárnap aratta. Egy hasonló „ellopott választási” narratívát már 2024-ben tesztelt a grúz ellenzék, EU-tisztviselők és nyugati média támogatásával, ami komoly zavargásokhoz vezetett a dél-kaukázusi országban. A cselekmény Magyarországon is egyre inkább kezd nagyon hasonlítani.
Friss cikkek:
The post A magyar ellenzék a NATO beavatkozására szólítja fel a közelgő áprilisi választást appeared first on Magyar Konzervatív.
