A Ludas Matyi -nál indult, majd egy aranygömböt nyert

Az alábbiakban a Barnabás Leimeiszter által írt cikk adaptált változata, amelyet eredetileg magyar nyelven tettek közzé Magyar Krónika.

Híres író és humorista, Ephraim Kishon, más néven Ferenc Hoffmann, írta a könyvét Ige-mige Az anyanyelvén, röviddel azután, hogy megérkezett Izraelbe, felvette első tapasztalatait új hazájában.

Budapesten született Ferenc Hoffmann néven, író és humourista, Ephraim Kishon a Satirical Weekly magazinban kezdte karrierjét Ludas Matyiaztán elhagyta Izraelbe, ahol néhány éven belül az új hazájának egyik legnépszerűbb szerzőjévé vált: nemcsak a szatirikus írásaival, hanem a komédiafilmeivel is jelezte az izraeli kulturális tudatát. Első filmje, Salah Sabati (1964), aranygömböt nyert.

Nagy sikere a német nyelvű országokban különös elégedettség volt az író számára, aki túlélte a koncentrációs táborokat. A neve a magyar olvasók számára sem ismeretlen, mivel több mint tucat könyveit közzétették Magyarországon.

A könyv Ige-migenemrégiben a Magvető közzétette, a címét a magyar bevándorlóknak adott becenévből veszi.Eretz Yisrael‘(Izrael földje). Figyelemre méltó az a tény, hogy Kishon nem sokkal azután írta ezt a humoros vázlatok gyűjteményét az anyanyelvén Aliyah (A szerkesztő megjegyzése: A zsidók bevándorolása a diaszpórából Izrael földjére), megragadva első életbenyomását új hazájában. A Blurb utal a Frergies Karinthy, Ferenc Molnár és Jenő Rejtő stílusára. Ugyanakkor a könyv gyenge pontja – egy szatirikus szerző számára – ironikus módon a humor. Lehet, hogy a változó ízlés miatt Kishon gyakran olyan lángoló, mint szellemes. Ez azt mondta, Ige-mige Még mindig érdemes elolvasni. Noha ez nem provokálhat annyira nevetést, mint amikor először több mint 60 évvel ezelőtt tették közzé, továbbra is egy zsidó állam lenyűgöző ábrázolása a készítés során, és számos ragyogó részet tartalmaz.

„Nemcsak a szatirikus írásaival, hanem a komédiafilmeivel is jelezte az izraeli kulturális tudaton, hanem”

Ebben az olvasók kulturális és vallási feszültségekkel, pártok elleni küzdelemmel, infrastruktúrával szembesülnek, amelyeket egyáltalán nem lehet kezdetlegesnek nevezni, és a mediterrán laxitás végzetes kombinációjával, amely ezután a buszvezetők és a végtelen sorok szeszélyes despotizmusához vezet.

Kishonnak napi rendszerességgel kell szembenéznie a túlzott, Kafkaesque bürokráciával: újonnan érkezőként aligha remélheti, hogy több, mint hogy egyszobás betonkapátot osztson el a sivatag közepén, amelyet soha nem építenek be, amelynek során-a szerző képzeletében-még a létrák vásárlását is előállítanák. Az egyik legsikeresebb humoros vázlatban Isten sajnálja Izrael népét a nyilvános ellátási miniszter sürgetése érdekében, és Mannát küld a földre, ám a hatóságok összegyűjtik és elosztják a mennyei ételeket, amelyek elvesztették ízét és textúráját, az adagkártyákon.

Kishon vicceinek fő témája a „racionáló komplexum”, azaz az adagkártya -rendszer: az egyetlen rendelkezésre álló étel, a gyűlölt halfilé, alig enyhíti az általános éhséget, annak ellenére, hogy a kormány végtelenül nyomja meg az élelmiszer -ellátás sikereit. Kishon megjegyzi: „A legfrissebb statisztikák szerint, ebéd után, egyetlen étterem ügyfél sem kért papírt és tollat, hogy kiszámítsa, hogy még mindig éhesek -e, és ha igen, hány kalóriára van szükségük. Miután elvégeztük a matematikát, a vendég általában százszor írja le egymást követő: „Nincs okom panaszkodni, megkaptam a kalóriámat, jól táplálkozom.” „Mindenki várja az élelmiszercsomagokat külföldről, de a kormány úgy dönt, hogy elkobozza őket:„ A civilizált világ bármely más részén, a kérdést, hogy a zsidók felelősek a csomagok eltűnéséért, de a mi országunkban, a különleges körülmények miatt, nem lehetséges…

Egy másik érdekes tulajdonsága Ige-mige a nyelve, amelyet összekevernek a jiddis és a héber kifejezésekkel, a könyv végén részletesen magyarázzák. A könyv egyik legszórakoztatóbb részében Kishon elmeséli a héber tanulásának küzdelmét. Mint mindig, az erőfeszítés megéri: „Az élet durva körülményei néhány hónapon belül körülbelül nyolc -tíz szóval növelik a szókincset.”**

*A cikkben szereplő összes idézet lefordította Magyar konzervatív

Kattintson ide az eredeti cikk elolvasásához.

A Ludas Matyi -nál indult üzenet, majd egy aranygömböt nyert, először a magyar konzervatívon jelent meg.

Szólj hozzá!