Október 21-én a londoni magyar nagykövetség adott otthont a Magyar Scruton Hub és a Roger Scruton Legacy Foundation által szervezett Roger Scruton Szimpóziumnak. Az egész napos rendezvényen négy panelbeszélgetés zajlott, amelyek a brit konzervatív filozófus örökségére reflektáltak, életművének különböző aspektusait vizsgálva.
A szimpóziumot Genda Noémi, a Scruton Hub vezetője nyitotta meg. Hozzászólásában felidézte Scruton észrevételét, miszerint „a jó dolgokat könnyű elpusztítani, de nehéz létrehozni”, és hangsúlyozta, hogy a konzervativizmus feladata ma az igazság és a szépség védelme az ideológiai és társadalommérnöki ambíciókkal szemben.
Kumin Ferenc, Magyarország londoni nagykövete megjegyezte, hogy hat évvel korábban ugyanezen a helyszínen Orbán Viktor miniszterelnök Magyarország egyik legmagasabb állami kitüntetését adta át Scrutonnak. A nagykövet szerint Scruton gondolatai különösen aktuálisak ma a szuverenitásról és a föderalizmusról szóló európai vitákban. Sophie Scruton de Courcy, a filozófus özvegye méltatta a budapesti Scruton közösségek munkáját, mondván, megfelelő és élő módon őrzik férje szellemi hagyatékát.
Az első panel újra megvizsgálta Scruton közép-európai kapcsolatait. Douglas Hedley, a Cambridge-i Egyetem professzora megfigyelte, hogy Scruton Közép-Európában ragadta meg a legvilágosabban a szabadság és a kultúra közötti kapcsolatot. Hörcher Ferenc a Scrutonnal való személyes találkozásait felidézve hangsúlyozta, hogy Scruton kritikus és támogató tud lenni Magyarországgal szemben, amikor az alapértékek védelméről van szó.
A második panel a nemzetállam jelentőségét vizsgálta Scruton munkásságának tükrében, A nemzetek szükségessége. Nicholas Tate történész azzal érvelt, hogy a nemzetállamok korszaka még korántsem ért véget, és megjegyezte, hogy a demokratikus döntések túlnyomó többsége továbbra is nemzeti szinten születik. Bólya Boglárka, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának munkatársa az uniós bürokrácia és a nemzeti szuverenitás közötti feszültséget emelte ki, Philip Cunliffe pedig nagyrészt sikertelennek minősítette a közelmúlt globalizációs projektjeit.
A harmadik panel a hagyományos értékek és a konzervatív életforma megőrzésének lehetőségeit tárgyalta. Francesco Giubilei a nyugati társadalmak identitásválságát a szekularizációval hozta összefüggésbe, míg Matthew Goodwin a fiatalabb generációk növekvő ellenállására mutatott rá a progresszív kulturális normákkal szemben. Szakos Enikő óva intett az ideológiai túlkapásoktól az oktatásban, Justin Stover pedig felvázolta Scruton erényfelfogását, amely a megélt erényeket helyezi előtérbe, nem pedig az elvont erkölcsi elveket.
A záró panel a kereszténység szerepét vizsgálta a nyugati civilizáció alapjaiban. Frank Füredi, az MCC Brussels vezetője úgy érvelt, hogy a Nyugat szabadságát régóta a szekularizmus és a spiritualitás egyensúlya tartja fenn. Mick Hume kijelentette, hogy a konzervativizmus ma olyan kultúraellenes mozgalomként működik, amely képes reagálni a társadalmi széttagoltságra. Kiely Benedict atya a szekularizáció veszélyeire figyelmeztetett, hangsúlyozva, hogy Magyarország példája reményt ad a keresztény kultúra megőrzésére.
The post A londoni magyar nagykövetség ad otthont Roger Scruton szimpóziumnak appeared first on Magyar Konzervatív.
