A liberális posztpolitikai rendben élünk? Ez volt a kérdés, hogy a panellisták válaszokat kerestek a Duna Intézet által az MCC Feszt 2025 -ben, a magyarországi Estergomban, a Duna Intézetben. A kiemelt panellisták az István Kiss Duna Intézet ügyvezető igazgatója voltak; Patrick Deneen, a Notre Dame Egyetem politológusának professzora; Csád Pecknold, az Amerikai Katolikus Egyetem teológiai professzora; és Gladden Pappin, a Magyar Nemzetközi Ügyek Intézetének elnöke. A vitát a Duna Intézet Gergely Dobozi, a weboldal volt szerkesztője, a Duna Intézet működési vezetője moderálta.
Pappin úr elindította a tárgyalásokat, kijelentve, hogy a „poszt-liberalizmus” kifejezés új politikai alapot javasol ebben az új korban. A liberalizmus – magyarázta – az egyéni jogokon alapuló politikai rendszer, amely a „szabadság és az autonómia radikális állításának” felé mutat. Azt is megjegyezte, hogy a liberalizmus eredetileg keresztény kontextusban alakult ki, amely „síneket” adott neki. Ezek a sínek azonban a közelmúltban eltűntek, csak a radikalizmust hagyva, amely most a gazdaság és a nemzet, valamint a politika és a vallás közötti kritikus kapcsolatok törlésére törekszik.
Pappin úr az úgynevezett „fekete legenda” -ról is beszélt-egy olyan ötletről, amelyet a liberálisok terjesztettek, amely azt állítja, hogy az egyéni szabadságok csak a liberalizmus alatt léteznek, és hogy nélküle csak zsarnokság uralkodhat.
Pecknold professzor azt mondta a közönségnek, hogy a liberális képviselők nyilvánvaló okokból próbálnak negatív konnotációt adni a „posztliberalizmus” kifejezéshez. Ugyanakkor nem tudják valóban hatékonyan megtenni, mivel – amint a beszélõ kifejtette – ez inkább leíró kifejezés, mint előíró. Ezzel azt jelenti, hogy „a liberalizmus a saját súlya alatt összeomlott”, ahogy mondta, hozzátette, hogy „széttöredezett a családokat és elhúzott minket Istentől”.
„Pappin úr az úgynevezett„ fekete legendáról ”is beszélt-egy olyan ötletről, amelyet a liberálisok terjesztettek, amely szerint az egyes szabadságok csak a liberalizmus alatt léteznek”
Deneen professzor kijelentette, hogy a liberalizmus alapvető problémája az, hogy lényegében „preferenciák nélküli világot feltételez” – egy olyan koncepció, amely elméletben működik, de nem a gyakorlatban. Az „radikális, autonóm, egyéni szabadság” iránti elkötelezettsége arra késztette az ideológusokat is, hogy gyanúkat keltsenek bárki ellen, akinek ellenállása van. Ennek eredményeként azok, akik egyszer a békés együttélést és a szabad gondolkodást támogatták, a disszidenseket „eretnekeknek” kezdték kezelni – jegyezte meg a professzor. Azt is kijelentette, hogy a liberalizmus az évek során egyfajta „hamis vallás” lett.
Kiss úr rámutatott, hogy a liberális világrend valójában kívülálló a világtörténelemben, mivel csak körülbelül 50–60 évig tartott; És csak azért működött, mert szolgálta az Egyesült Államok Unipower akkori érdeklődését. Most, hogy ez már nem teszi meg, még az Egyesült Államok is visszahúzódott a liberalizmus előmozdításához a globális színpadon – mondta az előadó. Azt is hiszi, hogy a liberalizmus „ásni a saját sírját”, mivel „figyelmen kívül hagyja a saját értékeit, amelyek elsősorban lehetővé tették.”
Dobozi úr ezután megkérdezte a panellistákat, hogy gondolatukat olyan fogalmakkal kapcsolatban, mint a szólásszabadság, a vallás szabadsága és a nemek közötti egyenlőség, amelyet általában liberális értékeknek tekintnek.
Pecknold professzor azt válaszolta, hogy ezek nem valódi liberális értékek, mivel a liberalizmus magában foglalja a „radikális autonómiát”, amely a „Válassza ki a saját kalandját a pokolból”. A szabadság keresztény gondolata viszont támogatja a szabadságjogokkal való kötelezettségeket, így olyan dolgokat ölel fel, mint például egy gyermek nevelése vagy a nemzet szolgálata – állította. A professzor azt is megosztotta azt a hitét, hogy az a tény, hogy a liberalizmus ál-vallássá nőtte ki magát, bizonyítja, hogy az emberek lényegében vallásosak.
Pappin úr visszavonta a következő szót, és emlékeztette mindazt, hogy 2014 -ben a Tusvános Free Egyetemi Fesztiválon, Viktor Orbán miniszterelnök, a Magyarország „Illiberális Demokrácia” gondolatáról beszélt. A nyugaton a fent említett „fekete legenda” liberalizmus gondolatával szemben állt, és rámutatott.
A magyarországi témában Pecknold professzor egyetértett Kiss úr diplomamunkájával, miszerint az ország nemzeti kormánya elengedhetetlen a liberális világrend elleni bulwark felépítéséhez; és megmutatta, hogy érdemes befektetni a családi támogatásba és a határvédelembe. A professzor azt is kijelentette, hogy a magyar családi politika befolyásolta az Egyesült Államok konzervatívjait, hogy megszabaduljanak a családi kérdéshez és a gyermekhordozás ösztönzésére vonatkozó szabadpiaci megközelítésüktől.
A poszt-liberalizmus utáni poszt-liberalizmus az MCC Feszt Duna panelén jelent meg először a magyar konzervatív oldalon.
