A budapesti városfejlesztési agytröszt, a BP Műhely éleslátó panelbeszélgetésnek adott otthont a budapesti Pesti Vigadóban február 12-én, csütörtökön. Az esemény címe volt Beszéljünk róla, Budapest — A kultúra mint turisztikai attrakció a fővárosbanés öt szakértő előadóból álló felállás szerepelt.
Voltak: újságíró és a World Music Expo magyarországi kiállításának szervezője Weyer Balázs, a házigazda Pesti Vigadó vezérigazgatója, Nagy Zsombor, az ELTE nyelv- és kommunikációtudományi professzora és Kiss Róbert Richárd turisztikai újságíró, valamint Berecz István hivatásos néptáncos. Az est moderátorát Heil Kristóf, a BP Műhely vezérigazgatója látta el.
Kiss úr azzal indította a vitát, hogy Heil úr kérésére megpróbálta meghatározni a „kultúrturizmust”. Kifejtette, hogy a kulturális turisták azért jönnek Magyarországra, hogy megtekintsék építészeti örökségünket, megtapasztalják a helyi komolyzenei szcénát – amely szerinte a bécsi (Ausztria) és Milánó (Olaszország) vetélytársa –, vagy megnézze azokat a helyszíneket, ahol híres filmeket forgattak, rámutatva arra, hogy Magyarország a nagy költségvetésű hollywoodi filmek népszerű forgatási helyszíne. Kiss úr felhívta a figyelmet az elmúlt években Budapesten lezajlott „gasztroforradalomra”.
Weyer úr azt állította, hogy a kultúra evolúciós funkciót tölt be az emberi faj számára, és a közösségépítés eszköze. Azt is hozzátette, hogy „a kultúra az, ami ízét adja városunknak”, és „emlékezethorgonyként” szolgál a lakosság számára.
Nagy úr megjegyezte, hogy a kultúra szó a latin igéből származik.colere‘, ami egyben a „mezőgazdaság” szó etimológiai eredete is, és azt jelenti, hogy művelni kell, de azt is, hogy hajlamos vagy csak tölteni valamivel az időt. Majd azt mondta a hallgatóságnak, hogy a kultúra kulcsfontosságú eszköz „az emberiség legnagyobb értékében, a kapcsolatokban”.
Berecz úr ezzel szemben a kultúrát „ideológiai identitásunknak” nevezte, amely a legnagyobb egyéni alkotóinkból, minden idők zsenijeiből, valamint kollektív emlékezetünkből és népművészetünkből áll.
A következő mikrofonos körben Kiss úr kifejtette, hogy a város márkája az, amit a turisztikai szakemberek tudatosan próbálnak kivetíteni a helyszínről, az arculat pedig a nem helyiek általános asszociációinak betetőzése. Ezzel kapcsolatban Meyer úr elmondta a hallgatóságnak, hogy Budapestet a nemzetközi turisták körében jellemzően a fürdőházak, az alacsony árak és a szépség kötik, és rámutatott, hogy ezen általános elképzelések megváltoztatása sok időt és erőfeszítést igényel.
Kiss hozzátette, hogy a termálfürdők mellett az úgynevezett „bulinegyedek” is Budapest egyik nagy vonzereje a nemzetközi turistáknak, bár az utóbbi időben a szerbiai Belgrád felől érkező egyre nagyobb versenyt e fronton. A magyar fővárosban is felpörög a sportturizmus – jegyezte meg, a város egyre több jelentős sporteseménynek ad otthont. Az UEFA Bajnokok Ligája döntőjét idén például Budapesten rendezik. A szakértő kitért arra, hogy a sportturisták az iparági statisztikák szerint általában többet költenek, mint a „szokásos” turisták.
További statisztikákra hivatkozva a professzor azt is megosztotta, hogy évente átlagosan 20 millió külföldi turista keresi fel Magyarországot. Hangsúlyozta, ezek nagyon pontos adatok, hiszen minden szállást biztosító kereskedelmi intézménynek minden vendéget regisztrálnia kell.
Nagy úr mindenkihez könyörgött, mondván, „mi, itt élők vagyunk a leginkább felelősek a város imázsáért”, különös tekintettel a szolgáltató dolgozókra. Közben Berecz úr egy újabb kéréssel fordult a lakossághoz: azt mondta, legyünk kíváncsiak magunkra, hiszen erre építhetnek a szakemberek egy autentikus turisztikai kampányt.
The post Kultúra mint turisztikai attrakció Budapesten — BP Műhely Rendezvény a Pesti Vigadóban appeared first on Magyar Konzervatív.
