A Duna Intézet, a Ludovika Közszolgálati Egyetem és az izraeli székhelyű David Biztonságpolitikai Intézet legújabb rendezvénye. Sorsdöntő év: 2026 Izrael, a Közel-Kelet, az Egyesült Államok és Európajanuár 21-én került sor. Számos szakértő és politikus tárgyalt olyan témákról, mint Magyarország és Közép-Európa egyedülálló szerepe Izrael természetes szövetségeseként és potenciális vezető szerepe az EU-ban, a nemzetközi intézmények szerepe, valamint Magyarország pozíciója az Ábrahám-egyezményben.
Az antiszemitizmus nemzetbiztonsági kérdéssé nyilvánítása
A rendezvény első panelje Magyarország és Közép-Európa egyedülálló szerepét tárgyalta Izrael természetes szövetségeseként és potenciális vezető szerepét az EU-ban. A testületben részt vett Radek Vondráček, a Cseh Köztársaság parlamenti képviselőházának külügyi bizottságának elnöke és az alkotmányügyi és jogi bizottság alelnöke; Igor Šlosar, a Közpolitikai és Gazdasági Elemző Központ (CEA) elnöke; és a Lengyel Köztársaság volt izraeli nagykövete, Marek Magierowski, moderátora pedig Veres Kristóf, a Duna Intézet nemzetközi igazgatója volt. A konferencia ezen része a világrend átalakulását és az új szövetségek létrehozásának lehetőségeit emelte ki, különösen Közép-Európában.
Radek Vondráček, a külügyi bizottság elnöke kiemelte, hogy Közép-Európa és Izrael között különleges kötelék húzódik meg, és az újonnan kialakuló világrendben fontos, hogy ne maradjunk elhallgatva, amikor Izrael támogatásáról van szó, és szövetségeket kötünk a Közel-Kelet egyetlen demokráciájával.
A testület résztvevőit egy dologban egyesítették: minden országuknak, Horvátországnak, Lengyelországnak és Csehországnak meg kell erősítenie a kapcsolatokat Izraellel. Ezek az együttműködések már működtek az egészségügy, az oktatás, a biztonság és a védelem területén. Igor Šlosar hangsúlyozta, hogy a közép-európai országokban így megvan a lehetőség arra, hogy Európa új értéktengelyévé váljanak, megvédjék a keresztény-judeó alapokon nyugvó konzervatív értékeket, és nemzetbiztonsági üggyé nyilvánítsák az antiszemitizmust.
Az államoknak kell az etika alakítóinak lenniük, nem pedig nemzetközi szervezeteknek
A konferencia második panelje a nemzetközi intézmények elfogultságát tárgyalta. A testületben volt Eugene Kontorovich, a The Heritage Foundation tudományos főmunkatársa és a George Mason Egyetem Antonin Scalia jogi karának professzora; Vasif Huseynov, a Nemzetközi Kapcsolatok Elemző Központ (AIR Center) Nyugati Tanulmányok Osztályának vezetője; és Dobozi Gergely Duna Intézet igazgató-helyettese, moderátora pedig a David Institute for Security Policy Or Yissachar ügyvezető igazgatója. Példaként Izraelt mutatták be, mivel 2024-ben az ENSZ 25 határozatot fogadott el Izrael ellen, míg egy Észak-Korea ellen. A paneltagok megvitatták az ENSZ eredménytelenségét, és olyan példákat hoztak fel, mint a nemzetközi szervezet kudarca az örmény–azerbajdzsáni konfliktusban.
„Különleges kötelék van Közép-Európa és Izrael között”
A közelmúltban az Egyesült Nemzetek Szervezete nem hangsúlyozta Irán szerepét a terrorizmus szponzorálásában. Eugene Kontorovich kifejtette, hogy van egy jól dokumentált elfogultság a szervezeten belül Izrael ellen, és kapcsolata a szélesebb körű Nyugat-ellenes programokkal. A Heritage Foundation tudományos főmunkatársa kifejtette, hogy az ENSZ nem foglalkozott saját alkalmazottaival, akik részt vettek az izraeli túszok meggyilkolásában 2023. október 7-én és azt követően.
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének nem sikerült csökkentenie az államközi konfliktusokat, és kibővítette küldetését eredeti elképzelésén túl. Döntő tehát a szuverenitás jelentősége és az államok etikaformáló szerepe a nemzetközi folyamatokban. A nemzetközi intézmények pragmatikus megközelítése és a nemzeti szuverenitás védelme ma alapvető fontosságú.
Az Európai Unió hármas elszigeteltséggel néz szembe
Bóka János, Magyarország európai uniós ügyekért felelős minisztere beszédében a nagyhatalmi politika megjelenését és a meglévő globális intézmények hanyatlását hangsúlyozta. Hozzátette: Magyarország stratégiája az aktív szerepvállalást és a kockázatcsökkentést foglalja magában. A miniszter szerint az Európai Unió hármas elszigeteltséggel néz szembe: globális, intézményi és identitásalapú.
Kiemelte a nemzeti és az európai identitás konfliktusát, az antiszemitizmus térnyerését, mint mélyebb problémák tünetét, valamint a stratégiai együttműködés szükségességét, különösen Izraellel e kihívások leküzdése érdekében.
Közép-Európa és az Ábrahám-egyezmények
Őexcellenciája Maya Kadosh, Izrael magyarországi nagykövete; Ronen Itsik, tudományos főmunkatárs és a katonai-társadalmi részleg vezetője a David Biztonságpolitikai Intézetben; Benkő Levente volt izraeli magyar nagykövet; A záró panelen Liliana Śmiech, a Ludovika Közszolgálati Egyetem nemzetközi ügyekért felelős főigazgatója moderálta az Ábrahám-egyezményről, Magyarország szerepéről LeBor Ádám és a Duna Intézet vendégmunkatársa. Az október 7-i események a megállapodások lakossági támogatottságának csökkenéséhez vezettek, a kormányok és a közvélemény között pedig egyre nőtt a szakadék. A résztvevők hangsúlyozták a meglévő kapcsolatok elmélyítésének és megerősítésének szükségességét annak érdekében, hogy Izrael regionális partnerként kialakult imázsa átalakuljon.
A köztámogatás csökkenése ellenére a megállapodások szükségessége döntő jelentőségű. A felszólalók szerint a közös gazdasági érdekeket kell előtérbe helyezni, a biztonsági, védelmi, vízügyi és energiaügyi szempontokra helyezve a hangsúlyt. A testület bírálta az Európai Unió Izrael elleni külpolitikáját is.
The post A közép-európai országoknak új értéktengelynek kell lenniük appeared first on Magyar Konzervatív.
