A Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára Czomba Sándor elmondta, hogy a nettó bérek több hónapja gyorsabban nőnek Magyarországon, mint a bruttó bérek, kiemelve a kormány által tavaly bevezetett családpolitikai intézkedések pozitív hatásait.
Az államtitkár csütörtökön az M1 aktuális csatornán nyilatkozva azt mondta, a tendencia egyértelműen ezekhez az intézkedésekhez köthető. Hozzátette, hogy a mediánkeresetek is gyorsabban emelkednek, mint a bruttó átlagbér, ami arra utal, hogy az alacsonyabb jövedelműek gyorsabban felzárkóznak.
A legfrissebb adatok szerint Magyarországon tavaly decemberben közel 800 ezer forintot ért el a bruttó átlagbér, januárban pedig még ennél is magasabbra számít. Megjegyezte azt is, hogy az országban ma már egyetlen régióban sincs bruttó 500 ezer forint alatti átlagbér.
Budapest vezeti a rangsort mintegy 850 ezer forintos bruttó átlagbérrel, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az alsó végén áll 530-540 ezer forintos számokkal. Czomba elmondta, hogy kevesebb olyan megye van, ahol a bruttó átlagbér nem éri el a 600 ezer forintot.
Hozzátette: a csökkenő infláció hozzájárult a reálbérek jelentős növekedéséhez, amely több mint 6 százalékkal emelkedett. Az államtitkár szerint ez beleillik egy szélesebb, több mint egy éve tartó folyamatos és dinamikus bérnövekedési trendbe.
Czomba azt is elmondta, hogy Magyarország egyik fő prioritása, hogy ne csökkenjen az ország lakossága. Megjegyezte: a demográfiai kihívások nem csak Magyarországra jellemzőek, hanem egész Európát érintik, az országok különböző megközelítéseket választanak a megoldásukra.
Egyes országok a migráció mellett döntöttek, de érvelése szerint annak eredményei inkább negatívak, mint előnyösek munkaerő-piaci szempontból. A magyar kormány – tette hozzá – családtámogatási rendszerével a gyermekvállalás ösztönzését célozza, és reméli, hogy az ország lakossága a következő években tízmillió körül marad.
Az államtitkár azt is megjegyezte, hogy a munkaadók a bértárgyalások során jelezték, hogy a jelenlegi gazdasági növekedési szint mellett komoly kihívást jelent a minimálbér idei 11 százalékos emelése. A vállalatoknak ezért többet kell befektetniük a termelékenység és a hatékonyság javításába.
Elmondta, a magyar kormány különféle támogatási konstrukciókkal támogatja ezeket a törekvéseket, különösen a kis- és középvállalkozási szektorban. A nehézségek ellenére pozitívnak minősítette az összesített munkaerő-piaci adatokat, mind a bérek, mind az egyéb mutatók tekintetében.
Czomba hozzátette: az ágazatok közötti bérkülönbségek fokozatosan csökkennek, és három ágazatban már meghaladta a bruttó átlagbér egymillió forintot. Kiemelte, hogy tavaly a legdinamikusabban a pedagógusszakmában nőttek a bérek, és az oktatási szektorban a bruttó átlagbér mára meghaladja az országos átlagot.
Rámutatott a három évre szóló bérmegállapodásra is, amely 2024 szeptemberében és októberében olyan cégeket támogat, amelyek minimálbéren foglalkoztatnak munkavállalókat. A rendszer értelmében a munkáltatóknak csak az előző évi járulékot kell fizetniük ezekért a munkavállalókért.
Az államtitkár tájékoztatása szerint a Magyar Államkincstár honlapján március 1-től lesz elérhető pályázati kiírás, elsősorban a minimálbéres munkavállalókat foglalkoztató mikro-, kis- és középvállalkozások számára. A támogatás munkavállalónként 50 ezer forint körül várható.
The post A kormány a családpolitikákat jóváírja a nettó bérek gyorsabb növekedéséért appeared first on Magyar Konzervatív.
