A környezetbarát életmódban és a zöld technológiákban rejlő üzleti lehetőségekről is beszélt Áder János volt magyar államfő és Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlésének volt elnöke a Blue Planet podcast hétfőn megjelent legújabb epizódjában.
Áder, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumának elnöke azt mondta, most már világos, hogy a globális hőmérséklet jóval meghaladja a 2015-ös párizsi klímacsúcson vállalt 1,5 Celsius-fokos határt. A Kárpát-medencében – tette hozzá – még markánsabb a felmelegedés. Áder szerint már 2015-ben is irreális volt 1,5 fok alatt tartani a felmelegedést, és mára ez a cél teljességgel elérhetetlenné vált.
„Többre vagyunk a párizsi célpontoktól, mint akkor” – mondta, megjegyezve, hogy a fosszilis tüzelőanyagok továbbra is dominánsak, és minden további tized fok súlyos következményekkel jár, többek között Közép-Európában is.
Kőrösi Csaba, a Kék Bolygó Alapítvány stratégiai igazgatója elmondta, hogy a koronavírus-járvány idején tapasztalt átmeneti csökkenés óta ismét nő a globális kibocsátás. Hangsúlyozta, már nem az a kulcskérdés, hogy a világ átlépi-e a kétfokos küszöböt, hanem az, hogy mennyivel és lesz-e utána visszaút. „Szinte biztos, hogy túllépjük a két fokot” – mondta.
Mindkét felszólaló egyetértett abban, hogy a több tízezer résztvevős klímacsúcs helyett hatékonyabb lenne, ha a nagyhatalmak vezetői és a világ legnagyobb szennyezői leülnének és megállapodnának a konkrét kibocsátáscsökkentésről. Kőrösi rámutatott, hogy csökken az éghajlatváltozás finanszírozására való hajlandóság, gyengül az ambíció, a türelmetlenség és az országok közötti bizalmatlanság, még akkor is, ha a kibocsátások és azok hatásai továbbra is gyorsan emelkednek.
Elmondta, hogy a nemzetközi klímatárgyalásokon egyre inkább az áll, hogy kinek és mennyit kell fizetnie. Megjegyezte, a klímapolitika jelenlegi kötelezettségvállalásai körülbelül 3 billió dollárt tesznek ki, míg a fenntarthatósággal kapcsolatos pénzügyi kötelezettségvállalások együttesen elérik a 7 billió dollárt. Az ilyen összegek – hangsúlyozta – meghaladják azt, amit a kormányok reálisan biztosítani tudnak.
Kőrösi szerint az adományozói tevékenységet inkább befektetésként, semmint segélyként kell kezelni. Az alapoknak meg kell erősíteniük az intézményeket, támogatniuk kell az oktatást és a projekteket, amelyek világos gazdasági és társadalmi indokokkal rendelkeznek, nem pedig egyszerűen átadják őket.
Áder felvetette, hogy hatékonyabb lehet a pénz helyett a technológia biztosítása. Szerinte az energiatároló rendszerek vagy napelemek szállítása egyszerűbb lehet, és igazi áttörést jelenthet. Kőrösi Kínát emelte ki példaként, megjegyezve, hogy míg az ország kezdetben vonakodott a klímavédelemtől, később felismerte az átállásban rejlő üzleti lehetőségeket, különösen az elektromos járműgyártásban.
Hozzátette: a világ országai most keresik a lehetőségeket a versenyképesség, a biztonság és a fenntarthatóság egyidejű egyensúlyára.
The post Az éghajlati célok egyre távolabb csúsznak az elérhetetlenségtől, a magyar szakértők figyelmeztetnek appeared first on Magyar Konzervatív.
