Kína ma Magyarország legjelentősebb gazdasági partnere az Európai Unión kívül – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a kínai vállalatvezetőkkel tartott üzleti reggelin Budapesten. Kiemelte, hogy tavaly az Európába érkező kínai befektetések 31 százaléka Magyarországra irányult, ami a két ország stratégiai kapcsolatának elmélyülését tükrözi.
A tárca közleménye szerint Szijjártó hangsúlyozta, hogy Magyarország külpolitikája a konnektivitásra és a kelet-nyugati együttműködésre épül, elutasítva a globális blokkképzéshez való visszatérést. Ez a szemlélet támasztja alá a 15 éve elindított keleti nyitás politikáját, amely szerinte teljesen új korszakba hozta a magyar-kínai partnerséget.
„Ma Kína a legfontosabb gazdasági partnerünk az EU-n kívül. Kína a vezető befektető Magyarországon 2020-ban, 2023-ban, 2024-ben és eddig 2025-ben is” – mondta. Ha minden folyamatban lévő és tervezett projekt megvalósul, a Magyarországon felhalmozott kínai tőke meghaladja a 30 milliárd eurót, így a kínai vállalatok Németország után az ország második legnagyobb befektetői csoportjává válnak.
Hozzátette, Kína ma Magyarország legnagyobb EU-n kívüli kereskedelmi partnere, amely Európa kihívásokkal teli gazdasági helyzete ellenére is segíti a versenyképesség megőrzését. Csak tavaly az öt legnagyobb európai kínai befektetés közül négy Magyarországon landolt. 2023-ban az Európába érkező kínai befektetések 44 százaléka az országba áramlott; tavaly ez az arány 31 százalék volt, ami jóval több, mint a Franciaországba, Németországba és az Egyesült Királyságba irányuló összesített részesedés.
„Kína a legfontosabb gazdasági partnerünk az EU-n kívül”
Szijjártó szerint ezek a számok jól szemléltetik az Orbán Viktor miniszterelnök és Hszi Csin-ping államfő által tavaly megkötött „minden időjárási stratégiai partnerség” mélységét, amely megállapodást inkább érdeminek, mint szimbolikusnak minősített.
Biztosította a kínai vállalatokat, hogy Magyarország továbbra is teljes mértékben támogatja a csúcstechnológiás, munkahelyteremtő beruházásokat, hogy továbbra is a kínai cégek számára a legvonzóbb európai célállomás maradjon. Az elmúlt 11 évben a magyar állam 72 kínai projektet támogatott mintegy 2 milliárd euró értékben, több mint 15 milliárd eurós beruházást generálva és mintegy 30 000 munkahelyet teremtve. A kormány 99 stratégiai partnere közül 11 kínai vállalat.
Szijjártó Péter kiemelte a kölcsönös vízumkönnyítési intézkedéseket is: Kína a jövő év végéig meghosszabbította a magyar állampolgárok vízummentességét, Magyarország továbbra is hosszú távú vízumot ad a nagy kínai befektetők vezetőinek, és 48 órára csökkentette az üzleti vízumok ügyintézési idejét.
The post A keleti nyitás politikája Magyarországot helyezi a kínai terjeszkedés középpontjába appeared first on Magyar Konzervatív.
