A jogok keresztény elképzelése mindig kötelességekkel jár – interjú Chad Pecknolddal

Dr. Chad Pecknold teológia professzora az Amerikai Katolikus Egyetemen, Washington DC -ben. Emellett az Americans United For Life rendezője. Ő volt az egyik kiváló előadó az MCC Feszt 2025 -ben, a magyarországi Esztertergomban, és elég kegyes volt ahhoz, hogy exkluzív interjút adjon az esemény weboldalán.

***

Éppen itt voltam a testületedben, az MCC Feszt 2025-en, ahol a liberalizmust beszéltél. Nagyon szilárd voltál, hogy úgy gondolja, hogy „a liberalizmus a saját súlya alatt összeomlott”, ahogy mondtad. Gondolod, hogy valójában most egy poszt-liberális világban élünk?

Úgy gondolom, hogy kétségtelenül egy időben élünk, ahogy a testületet hívták, a liberalizmuson túl. A poszt-liberális, amint azt a panelen említettem, többnyire leíró kifejezés erre, többnyire leíró kifejezés annak megértésére, hogy már nem élünk liberális alapelvek szerint. A liberális alapelvek már nem irányítják a nemzetközi rendet. A liberális alapelvek nem irányítják a globális gazdaságot. Egy multipoláris világban élünk, amelyben a globális gazdaságot átalakítják, amelyben újból felteszik a nemzeti szuverenitás kérdéseit, mert a liberális nemzetközi rend összeomlott.

Nem lennének olyan országok, mint Amerika, nem lennének olyan országok, mint Magyarország, nem lenne az EU Patriots felemelkedése, ha már nem lenne összeomlás a rendszerről.

Ugyanez lenne, ha Kamala Harris tavaly megnyerte volna az Egyesült Államok választását, vagy visszatérne a liberalizmushoz a nemzetközi rendben?

Nem, mert valójában nem gondolom, hogy a demokraták liberálisok is. Ezek a liberalizmus legrosszabb aspektusain működnek, de nem az alapelveken működnek. Gyakran leírtam a Demokrata Párt fejlődését tragikusnak, mert egykor egy nagy párt volt, amelynek politikai alapelvei voltak. Most ez egy anti-politikai párt. Ez egy olyan párt, amely az ország történetének kitépésére épül. A demokraták el akarják szakítani az összes szobrunkat. Mindent meg akarnak nevezni. Azt akarják, hogy a férfiakat nőkké és nőket férfiakká és nőkké tegyék. El akarják pusztítani a családot. Tényleg inkább inkább az LGBT zászlót repülnének az Egyesült Államok zászlóján. És tehát ezek a dolgok összeállnak, azt mondod, nos, nem a régi alapelveken működnek. A márka alapelvein működnek.

„Nem hiszem, hogy a demokraták liberálisok is”

Ezért mondom, hogy a posztliberalizmus valóban inkább leíró kifejezés, mert rossz liberális és jó poszt liberális lehet. De a valóság az, hogy a liberalizmus már összeomlott. Miután megértette ezt, megértheti az összes új mozgást. És megértheti, miért működnek egyes dolgok, és néhány dolog nem működik. Megértheti azt is, hogy miért például amikor JD Vance beszélt a müncheni biztonsági konferencián, beszéde annyira megdöbbentő volt. Miért? Csak annyit tett, hogy a nemzeti szuverenitást állítja, igaz? Miért kellene ennek ilyen sokkolónak lennie? Nos, ez megdöbbentő, mert bizonyos értelemben kialakult az új poszt-liberális rend, és az emberek mentalitása még mindig ragaszkodik a liberalizmus feltételeiben. Mentalitásuk olyan kifejezések sorozatára ragadt, amelyek már nem működnek a világon.

Ugyanebben a testületben néhány panellista azt állította, hogy a liberalizmusnak a kereszténység gyökerei vannak, és régen a kereszténységben alapult. Még Thomas Jefferson a Függetlenségi Nyilatkozatban is írja az alkotónk által felruházható jogokról. Van -e alapja a Szentíráson belüli egyéni jogok, vagy valami, ami rá vetül?

Nos, természetesen a kereszténységben és a klasszikus gondolkodásban – ez nem csupán bibliai kérdés, hanem akkor is, ha visszatér az ókori Athénba, Arisztotelészbe és Platónba – a jobboldalak mindig felelősséggel járnak. Kötelességekkel járnak. Amit a liberalizmus tesz, az az, hogy leválasztja ezeket a dolgokat. Ez a jogokat úgy változtatja meg, mint az egyéni autonómia kifejezése. És így a jogaid valamihez hasonlóak a preferenciákhoz. Ez egyáltalán nem keresztény.

Tehát, ha az ember azt mondja, az egyéni jogok gondolata keresztény vagy bibliai ötlet? Nos, természetesen behozhat liberális ötleteket a kereszténységbe, ezt sokszor megtették. A megfelelően megértett jogok klasszikus és keresztény megértése azonban nem liberális. Nem lehet liberális, mert a jogok nem kulcsfontosságúak az egyes végrendeletekhez. A jogok kulcsfontosságúak a természetének szempontjaihoz, amelyek bizonyos feladatokra kényszerítik Önt. Tehát szülői jogaim vannak, mert szülői kötelességeim vannak. Gyerekeim vannak, mert biológiai képességem van a gyermekek szülésére. Házasodtam. És gyermekeink voltak, majd kötelességeim voltak a gyermekeinkkel szemben. Most, abban a pillanatban, amikor kötelességeim vannak a gyermekeimmel szemben, szüleim, apja, mint az államnak, hogy az államnak fel kell ismernie. Ez a jogok keresztény és klasszikus nézete.

Ez az oka annak, hogy a liberálisok becsapják a szülői jogok gondolatát gyermekeink felett. Kaliforniában vannak olyan esetek, amikor a bíróságok beperelnek és elválasztanak a gyermekektől a szüleiktől, mert szüleik nem mondják a szexuális változásokat gyermekeik számára. Ez megmutatja a liberális jogállamiság pusztító képességét.

Ez egy nagyon kommunista ötlet is, hogy a gyerekek nem tartoznak a szülőkhöz, hanem az államhoz tartoznak.

Nagyon kommunista, nagyon szocialista, ami liberális, tudod. Azt hiszem, ez olyasmi, amit gyakran elmulasztanak: a kommunizmus és a szocializmus, megpróbálják megoldani egy problémát a liberalizmuson belül. És a liberalizmuson belüli probléma ez az individualizmus, igaz? A szocializmus és a kommunizmus megpróbálja megoldani ezt a problémát, de csak megismételik ugyanazokat a problémákat. És így a kommunizmus és a liberalizmus nem olyan messze vannak egymástól. A magyarok ezt különösen jól értik, mert élted. Láttad, hogy a kommunisták és a liberálisok nem voltak jók Magyarország számára.

Politikai teológiát tanít az Amerikai Katolikus Egyetemen. Ez nem önmagában nyilvánvaló kifejezés. Meg tudja magyarázni, kibővítened, mit jelent ez?

Fotó: Tamás Gyurkovits/magyar konzervatív

Igen, a politikai teológia egy finom kifejezés. Ez különféle dolgokat jelenthet, néhány ember teológiai politikának hívja. De arra gondol, hogy az emberek természeténél fogva hogyan vallásosak. És a város természeténél fogva vallásos is. Ez mindig is az emberi megértés volt.

Visszatérsz az ősi kultúrákhoz, minden városnak volt egy istene, az istenek panasza. A legnagyobb ősi filozófusok felismerték, hogy a város vallási természetű, a lélek vallásos természetű. És a lélek és a város közötti kapcsolat az alsó teológiai. Van egy teológiai kapcsolat a lelkek és a városok között, és mi a kapcsolat? Isten, mert Isten a lélek szerzője és Isten szerzője a város szerzője. A politikai teológia a legjobban gondolkodik erre a kérdésre. Mi a kapcsolat a lélek, a város és az Isten között? Ha arra gondolsz, mi a jó a lélek számára, mi teszi boldoggá a lelket, ez egy nagyon hasonló kérdés, hogy mi teszi a nemzetet boldoggá. És ami boldoggá teszi a nemzetet, az a kapcsolat, amelyet magával a jósággal hívhatsz. Maga a jóság Isten, és így dióhéjban politikai teológia: a lélek, a város és az összes jóság oka, ami boldoggá teszi az embereket.

Akkor hol jön be az egyház és az állam elválasztása?

Úgy gondolom, hogy a nyugati civilizáció hosszú története mindig is felismerte a különbséget az egyház és az állam között. De az elválasztás gondolata mesterséges. Nem választhatja el az egyházat és az államot többet, mint amennyit el lehet választani a saját lelkében. Nem választhatja el a testét és a lelkedet. Nem választhatja el az egyházat és az államot, mert a város bizonyos értelemben vallásos lesz, vallási preferenciákkal fog rendelkezni, és vagy rosszak lesznek, vagy jók lesznek. Vagy igazak lesznek, vagy hamis lesznek.

Tehát azt hiszem, ha visszatekintünk saját amerikai történelemre, akkor elképzeléseink voltak az egyház és az állam szétválasztásáról, még abban a pillanatban is, amikor olyan államok voltak, amelyek létesítési záradékokkal rendelkeztek. Az Egyesült Államok különböző államai vallásosak voltak. Baptista voltak, vagy Maryland katolikus, Virginia pedig püspöki. Tehát ezeknek a korai szétválasztási és létesítési záradékoknak az a biztosítása, hogy a szövetségi kormány ne zavarja az egyes államok vallási identitását. Tehát valójában ezeknek a korai fogalmaknak nem az volt, hogy Isten távol maradjon belőle. Arra törekedtek, hogy a szövetségi kormány ne kerüljön túllépésre a Brüsszel túllépésének módjára. A szétválasztás korai megbeszélései nem az egyház és az állam elválasztásáról szóltak, hanem annak biztosítására, hogy az államok szabadon fejezzék ki a hitüket a megfelelőnek látott módon, mert ez örökségük része volt.

Fotó: Tamás Gyurkovits/magyar konzervatív

Trump elnök nagyon szigorú határellenőrzéseket hajtott végre az Egyesült Államokban. Mi, itt, Magyarországon, a déli határ akadály is van. A bal oldalon néhányan megpróbálják vonzani a keresztény empátiát a migráció kérdésében, a szigorúbb határellenőrzés ellen. Hol állsz ezen?

Van egyfajta érzés – és ez egy liberális érzés, de ez a liberális érzés kereszténynek öltözködhet. És az érzés az, hogy minden ember Isten imázsában jön létre – ami igaz. És mivel minden embert Isten imázsában teremtenek, mindenkinek teljes hozzáférést tartunk fenn országunkhoz – ami hamis. Tehát azt hiszem, mi történik ezzel az érzéssel, hogy ez összekapcsolja ezt a két dolgot. Azt mondja, hogy mivel valaki Isten imázsában és hasonlóságában készül, minden nemzetnek amnesztiát kell adnia nekik, megengednie kell nekik az országukba. Ez egy tipikus liberális probléma, amelyben az egyén az állam áruival szemben áll, vagy az állam áruinak gonosznak mondják, mert nem adnak maximális autonómiát és szabadságot az egyén számára.

Ez a liberalizmus problémája. Nem tudja kezelni a dolgok közötti kapcsolatot. Katolikus, katolikus tanítás valójában egyértelmű, hogy a nemzeteknek joguk van megvédeni magukat. Joguk van a határok biztosítására. Nem tartoznak adóssággal minden embernek. Még nem tartoznak adóssággal a politikai menedékjogot keresőknek. A nemzeteket arra ösztönzik, hogy nyújtsanak védelmet a politikai menedékjogot keresők számára, de nincs erkölcsi kötelesség. És ez a kérdés. Van -e erkölcsi kötelesség, hogy mindenki átjusson a határain? És egyáltalán nincs. És ez nem a jótékonysági bűncselekmény elleni bűncselekmény.

A jogok keresztény gondolata mindig kötelességekkel jár – Chad Pecknolddal készített interjú először jelent meg a magyar konzervatívon.

Szólj hozzá!