A Gulágkutatók Nemzetközi Társasága a Kárpátaljai Szövetséggel és az Alapvető Jogok Központjával együttműködve adott otthont egy új könyv bemutatójának. A háború emberi költsége a Gulág Kutató Társaság emberei. Az eseményre február 18-án, szerdán került sor a kutatószervezet budapesti Városligethez közeli székházában; míg a könyv a második világháborút követően szovjet kényszermunkatáborokba telepített 1 millió magyar ember emlékéről szól.
A magyar történelemnek ezt a súlyos tragédiáját „Malenkij robot” néven ismerik. Maga a kifejezés keserűen ironikus: az orosz kifejezés magyarosított változata.маленькая работа’jelentése „egy kis munka”.
Az est első beszédét Kovács István, az Alapjogi Központ stratégiai igazgatója mondta. Elmondta a hallgatóságnak, hogy a Központ büszkén áll a könyv megjelenése mellett. Míg a címben szereplő „költség” szó jellemzően numerikus értékre utal, háború esetén ez sokkal több, mint pusztán számok. Ezért az „ember” szót hozzátették minősítőként – magyarázta az előadó.
Azt is megosztotta, hogy Magyarország igyekszik elkerülni, hogy belekeveredjen bármelyik világháborúba, amit a két akkori miniszterelnök, Tisza István és Teleki Pál korabeli idézeteivel támasztott alá. Az ország azonban mindkét esetben csatlakozott a háborúhoz: az első világháborúban a Magyar Királyság 661 ezer embere, a második világháborúban pedig mintegy egymillió magyar halt meg – mutatott rá. A régi miniszterelnökök szándékaihoz hasonlóan a jelenlegi magyar kormány is mindent megtesz azért, hogy elkerülje az orosz–ukrán háborút – jegyezte meg.
Kovács úr megemlékezett arról a mintegy egymillió magyarról, akiket a második világháború után erőszakkal szovjet munkatáborokba hurcoltak, akik közül sokan civilek voltak, nem katonaemberek, és akiknek körülbelül egyharmada soha többé nem tért vissza.
Grezsa István, a Kárpátaljai Szövetség elnöke aktuálisabb kérdésekről beszélt. Kijelentette: a béke vagy a háború kiemelt témája a két hónap múlva esedékes magyar országgyűlési választás kampányának. Ebben a témában „generációs megosztottság” is van – folytatta –, a fiatalabb generáció úgy gondolja, hogy az orosz–ukrán háborúba való belekeveredés körüli óvatosság csak félelemkeltés. Eközben az idősebb generáció, akik személyesebb tapasztalatokkal rendelkeznek a 20. század jelentős nemzetközi konfliktusairól, sokkal reálisabb fenyegetést látnak benne. Grezsa úr arra figyelmeztetett, hogy a magas aranyárak, az európai országokban visszatérő kötelező katonai szolgálat és az országok megnövekedett katonai kiadásai mind nagyon emlékeztetnek az első világháborúhoz.
Bognár Zalán, a Károli Gáspár Református Egyetem történészprofesszora, a Gulágkutatók Nemzetközi Társaságának elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a szovjet munkatáborokba kényszerült magyarok nagy része kárpátaljai származású, és a térség szenvedte el a legtöbbet a második világháború utáni időszakban. Nemcsak a katonai szolgálatot teljesítőket – tette hozzá –, hanem a civileket is, például a megszálló Vörös Hadsereg által megerőszakolt nőket és az egész családot, akik életre szóló traumát szenvedtek el. Ezért aggódik néhány európai politikus miatt, akik – ahogy ő fogalmazott – most „háborús pszichózisban” vannak. Művét George Santayana spanyol filozófus híres idézetével zárta: „Aki nem emlékezik a múltra, arra kárhoztatja, hogy megismételje”.
„A magas aranyárak, az európai országokban visszatérő kötelező katonai szolgálat és az országok megnövekedett katonai kiadásai mind nagyon emlékeztetnek az első világháborúra.”
Ezt követően Bognár professzorhoz Dupka György, a Gulágkutatók Nemzetközi Társaságának vezérigazgatója és a Szolyvai (Svaliava) Emlékpark Bizottságának titkára, valamint Bimba Brigitta doktorjelölt csatlakozott egy panelbeszélgetésre.
Dupka úr felidézte, milyen küzdelmet kellett vívnia azért, hogy az 1980-as évek végén meggyőzze az ukrán önkormányzatokat a szolyvai és a sztári szambiri emlékpark létrehozásáról. Végül sikerült meggyőznie őket a projekt engedélyezéséről, miután bemutatta a szovjet kényszermunka ukrán áldozatainak történelmi feljegyzéseit. Kárpátalja történetébe beleolvasva megosztotta, hogy a helyi lakosság szívesebben csatlakozott volna Csehszlovákiához (mivel a legtöbben nemzeti rokonszenvvel rendelkező országhoz, a Tengely Magyarországhoz való csatlakozás lehetősége kikerült) a második világháború után. A földet azonban végül a Szovjetunió kapta Edvard Beneš és Joszif Sztálin megállapodása alapján, a népakarat ellenére.
A mai kérdések kapcsán Dupka úr arról beszélt, hogy a kárpátaljai magyaroknak együtt kell élniük az ukrán hadseregbe való besorozás miatti állandó stresszel. Példát hozott egy térségbeli fiatalemberre, aki a szónok szerint fél napközben elhagyni otthonát, attól tartva, hogy a katonai térfigyelő drónok észreveszik és riasztják a sorkatonai szolgálatot. Ezért éjszaka mezőgazdasági munkát végez, nappal pedig otthon marad.
Bimba asszony doktori kutatási területe a Kárpátalja szovjet megszállása során szexuális zaklatást szenvedett nők. Elmondta a jelenlévőknek, hogy nincs olyan család Kárpátalján, amelyben ne élne valaki, akit a második világháború utáni időszakban szenvedett el személyes trauma, akár szovjet munkatáborokba kényszerített férfiak, akár megerőszakolt nők. Ezeket az emlékeket azonban felülmúlták, és még a családtagok körében is ritkán beszéltek róluk – az ő családja sem kivétel, osztotta meg. Bimba asszony tiszteletben tartotta azoknak a nőknek az áldozatait is, akik kilométereket gyalogoltak azért, hogy életmentő extra élelmet adjanak férjeiknek, akiket a szülővárosukhoz elég közel található munkatáborokban tartottak.
Bognár professzor felhívta a figyelmet a „gulag” – egy kényszermunkatábor, amelybe elítélt bűnözőket küldtek – és az úgynevezett „GUPVI-k” közötti technikai különbséget, amelyek a Szovjetunión belül elfogott ellenséges harcosok kényszermunkatáborai voltak. A Malenkij Robot magyar áldozatainak mintegy 99 százalékát GUPVI-kbe küldték – magyarázta –, még olyan civileket is, akiket rosszindulatúan hadifogolynak tituláltak. A professzor azt is nehezményezte, hogy a magyar történelem e tragikus korszakáról a standard középiskolai történelemtankönyvek nem tartalmaznak kellő terjedelmet.
The post A háború emberi ára — Esemény a Malenkij robotról és Kárpátalja a háborúban appeared first on Magyar Konzervatív.
