Václav Klaus 1993 és 1998 között a Cseh Köztársaság miniszterelnökeként szolgált, majd a Cseh Köztársaság elnökeként 2003 és 2013 között. 1963 -ban a Közgazdaságtudományi Egyetemen, a közgazdaságtan közgazdaságtanának közgazdaságtanának közgazdaságtanának diplomáját szerezte. Klaus elnök volt az egyik megkülönböztetett előadónknak az exkluzív interjúknak az exkluzív interjúkhoz.
***
Itt vagyunk a Duna Geopolitikai Csúcstalálkozó Intézetében, ahol részt vett egy testületben a globalizáció végéről, a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokról, amelyeket általában a liberális poszt utáni világrendnek neveznek. Amikor az új világrendről beszélünk, általában geopolitikai és katonai értelemben vesszük. Miben különbözik a gazdasági értelemben?
Nos, köszönöm szépen az interjú lehetőségét. Először is, a Duna -ban folytatott beszélgetésünk címe: „Mi jön a globalizáció után?” Sajnálom, de nem értek egyet ezzel a címmel. Először is állandó gondok voltak a „globalizáció” kifejezéssel. A globalizáció számomra nem egy jól meghatározott kifejezés. Mindig azt mondom, hogy nincs a tankönyvekben. Ez egy újságírói kifejezés. Tehát inkább a világgazdaság nemzetközivé válásának eltérő szintjéről beszélnék, amely legitim téma. Annak elmondása, hogy volt a globalizáció korszaka, és a globalizáció utáni új korszak van, számomra az ostobaság.
Az egyes országok eltérő szintjén és közelségében élünk. Tehát tegyük a vitát az égből a földre, és vegyük ezt normál fejlődésnek, a rendszer normál fejlődésének, nem pedig egy radikális, alapvető változásnak. A változás alapvetőnek tűnik, csak az amerikaiak számára. A globalizáció kifejezés többé -kevésbé amerikai kifejezés. Nincs rá szükségünk erre a megbeszélésünkre. Továbbá attól tartok, hogy a globalizáció kifejezés kissé zavaros a globalizmus kifejezéssel. Számomra a globalizáció irreleváns kifejezés, de a globalizmus a személyes archenémiám; Ez olyasmi, amit igazán nem akarok.
Akkor megadnád, hogy egy poszt-globalista világrendben élünk, szemben a poszt-globalizált világgal?
Számomra az igazi változás az, hogy nincs hegemóniás hatalom, mivel körülbelül 30 évvel ezelőtt volt az Egyesült Államokban. Az Egyesült Államok elveszíti hegemónikus helyzetét, és természetesen nem tetszik. Az eredmény az, amit most tapasztalunk. Tehát határozottan egy multipoláris világ felé haladunk. És az amerikaiak nem akarnak örülni ennek.
Számodra, mint a Cseh Köztársaság és a cseh személy volt elnöke, akkor az Ön országának állapota olyan különbözik lenne, ha Kamala Harris megnyerte a 2024 -es elnökválasztást az Egyesült Államokban, vagy úgy gondolja, hogy alapvetően a szokásos üzleti tevékenység lenne?
Nem, az Egyesült Államok választása határozottan megváltoztatta a világot, és Trump határozottan összetört. De nem csak tapsolnék. Úgy gondolom, hogy Trump elindított valamit, és a többieket nekünk kell megtennie. Saját országainkban és Európában, különösen. Ebben a tekintetben nem vagyok túl optimista. Attól tartok, hogy az Európai Unió úgy viselkedik, mintha semmi sem történt volna, és megpróbálják minimalizálni a Trump beavatkozásait, és a szokásos módon akarnak visszatérni az üzleti élethez. Különösen a múlt héten, az Ursula von der Leyen beszéde véleményem szerint katasztrófa volt. Ez nem csak egy militarista beszéd volt, hanem egy olyan beszéd is, amely lényegében azt mondta: „Nem figyelünk arra, hogy mi folyik a világon.” Tehát jobban csalódott vagyok a Trumpra adott európai reakcióval, mint maga Trumpra.
A Cseh Köztársaság elnökeként volt hivatalban, amikor a Cseh Köztársaság 2004 -ben csatlakozott az Európai Unióhoz. Ez egy drasztikusabb változás volt, amely csatlakozott a közös piachoz és minden, mint amit most tapasztalunk?
„Inkább csalódott vagyok a Trumpra adott európai reakció miatt, mint maga Trump”
Nem, nem, tényleg nem. Tehát én küldtem el a levelet 1996 -ban miniszterelnökként, és Brüsszelbe vitték, és arra kértek, hogy tagjaként fogadják el. És én is én vagyok az, aki az ország elnökeként aláírta a szerződést. Tehát én vagyok a felelős érte. Ennek ellenére abban a pillanatban valójában nem volt esélyünk posztkommunista országként. Nem volt olyan luxus, hogy Svájc vagy Norvégia vagyunk. Teljesen lehetetlen. Tökéletesen tudod Magyarországon.
Mindig azt mondtam, még abban a pillanatban is, amikor elküldtem a jelentkezési levelet, és annak ellenére, hogy az Európai Unió minden kritikája: „Megengedhetjük -e, hogy mondjuk, hogy nem akarunk csatlakozni az EU -hoz? ‘ A két országnak csak két elnöke volt teljesen ellenzi az akkori európai megállapodásokat. Lukashenko volt Fehéroroszországban és Milošević a volt Jugoszláviában. Szóval elvárja, hogy mondjam, hogy van valami közös a két férfival? Lehetetlen. Tényleg nehéz volt. Nem volt más választásunk, de nagyon elégedetlen vagyok azzal, ami Európában zajlik.
Mi a helyzet a V4 Szövetséggel? Hogyan látja most a Visegrén szövetség állapotát?
Tudod, ez mindig függ az egyéni Visegrén 4 ország választásainak eredményeitől. Tehát voltak olyan pillanatok, amikor barátság volt, akkor voltak olyan pillanatok, amikor vita merült fel. Öt perccel beszéltem az utolsó cseh választás eredményeinek bejelentése után, amely négy évvel ezelőtt volt, hallgatva az újonnan megválasztott emberek beszédeit. Volt egy TV -interjúm, és azt mondta: „Nagy sajnálatom szerint ez azt jelenti, hogy a Visegrád 4 -es vége vége.” Nem tévedtem – a nagyszerű, nagy sajnálatom miatt.
Tehát ez az egyes országoktól függ, és meg kell találnunk egy közös feladatot és egy közös projektet. A Visegrád 4 első projektje eleinte a Közép -Európai Szabadkereskedelmi Terület volt, és együtt folytatott üzletet, amikor elvesztettük a piacokat keletre, és senki sem érdekelt a nyugati piacok iránt. Aztán a Visegrád csoport második nagy pillanata 2015 -ben érkezett, amikor Angela Merkel kancellár, a németországi mondta: ”Wir Schaffen Das.– Ez volt a pillanat, amikor entitásként viselkedtünk, de nagy sajnálatom szerint a V4 együttműködés ezt követően elveszett. Cseh politikai elitünk majdnem utálja mind a szlovák, mind a magyar politikai elitet. Tehát ez egy nagy probléma.
Lát -e egy utat vissza, ha a jövő hónapban a választás eltérően válik ki Csehországban?
Persze, az egyetlen kérdés az időzítés, az időhorizont. Mindig azt mondom, hogy nem nagyon érdekel, hogy mi folyik a 2136 -os évben. Érdekel egy látható, értelmes, belátható jövő. Nemrég publikáltunk egy könyvet az intézményemben a választásokról, és a könyv egyik fő szempontja az, hogy nem várunk el látható, alapvető változást a politikai struktúrában. A nevek megváltozhatnak, de a politika lényege – valószínűleg nem nagyon.
A „globalizmus az én személyes archenémiám” után – interjú Václav Klaus elnökkel először jelent meg a magyar konzervatív oldalon.
