A perui író, Dr. Vajk Miklós Lukacs de Pereny 2023-as könyve a budapesti központú Alapjogi Központ gondozásában jelenik meg magyar nyelven. Ennek megünneplésére január 21-én, szerdán könyvbemutatót tartottak a híres budapesti Várnegyedben, a Lónyay–Hatvany-villában.
A kiadvány címe önmagában is érdemel némi vitát. Eredeti spanyol címe Neo entes: Tecnología y cambio antropológico en el siglo 21amelyet művészi engedéllyel lefordítottak A gép, ami a bölcsőt ringatja magyar kiadásához. Angolul a magyar neve azt jelenti, hogy A gép, amely ringatja a bölcsőt. A tartalom nyilvánvalóan a 21. századi transzhumanista mozgalom ugyanazon fontos leírása és elemzése.
A rendezvényen elsőként Kovács István, az Alapjogi Központ stratégiai igazgatója szólt az egybegyűltekhez. Kijelentette, hogy bár az esemény díszvendége Peruból érkezik, „ugyanazt a harcot vívjuk az óceán mindkét partján”. Majd felidézte, hogy amikor először találkozott Lukacs de Pereny úrral, „Latin-Amerika Jordan Petersonjaként” jellemezte magát. Míg Kovács úr azt mondta, hogy lenyűgözte egy ilyen állítás merészsége, Lukács de Pereny az első adandó alkalommal tagadta, hogy ezt állította volna magáról, amikor megkapta a mikrofont. Magyarázata szerint Petersont referenciapontként használta, hogy átfogóan illusztrálja, milyen típusú szellemi munkát végez latin-amerikai kontextusban.
Kovács úr megnyitó beszédében a könyv fő témájáról, a transzhumanizmusról és a transzneműségről beszélt. Kijelentette, hogy míg Magyarországtól keletre, Ukrajnában tényleges háború folyik, addig Nyugaton másfajta, kulturális jellegű háború folyik, és ennek középpontjában a transzneműség áll. Az előadó szerint kifejezetten felforgató ideológiáról van szó, tekintve, hogy az ember identitásának alapjait ássa alá. Hozzátette: ha a férfi-nő bináris megsemmisül, akkor a keresztény teremtéstörténet lényege is megsemmisül. Eközben a transzhumanizmust Bábel új tornyaként írta le, az ember megpróbál Isten szintjére jutni és újat alkotni.
Ezt követően panelbeszélgetésre került sor, a könyv szerzőjével, Lukacs de Pereny Vajk Miklóssal és Böszörményi-Nagy Gergelyvel, a Brain Bar futurizmus fesztivál alapítójával. Jorge González-Gallarza, az Alapvető Jogok Központjának tudományos főmunkatársa volt a moderátor.
Lukács de Pereny azzal kezdte, hogy miközben Peruban született és nőtt fel, édesapja magyar volt – az országhoz való kötődése valószínűleg mindenki számára nyilvánvaló volt a neve alapján. Majd kifejtette, hogy eredetileg soha nem állt szándékában a szociológiát – és szűkebben a transzhumanizmust – szakmai karrierje középpontjába helyezni. Ehelyett tudományos és technológiai doktori fokozatot szerzett. Egyszer azonban egy kollégája az üzleti iskolából továbbított neki egy e-mailt. Ebben látta a Világgazdasági Fórum (amely véletlenül a könyvbemutató alkalmával is zajlott) résztvevőit a transzhumanizmusról beszélni. Lukács de Pereny emlékeztetett arra, hogy „a biológiai, technológiai és digitális szféra fúziójáról” beszélnek. Az előadó ezt „Eureka-pillanatként” jellemezte, amikor tudta, hogy idejét kell áldoznia az új, baljós ideológia elleni küzdelemre.
Az előadó aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a transzhumanizmus fokozatosan globális közpolitikává válik, és már nem csak „elefántcsonttorony-vita”, ahogy ő fogalmazott.
Böszörményi-Nagy úr azzal kezdte, hogy a Brain Bar nevű fesztiváljáról beszélt, amelyet „reneszánsz platformként” jellemez, ahová az élet minden területéről eljöhetnek, hogy megvitassák elképzeléseiket „ideológiailag agnosztikus” környezetben. A transzhumanizmus témájával kapcsolatban megjegyezte, hogy nem aggódik annyira, mint paneltársa. Inkább „viccesnek” és „érdekesnek” tartja ezt a mozgalmat, semmint veszélyesnek. Az előadó megosztotta azt a vágyat is, hogy megépítsék a „tökéletes gépet” az emberi történelemben, és már a középkorban is megvitatták a férfiak.
Úgy vélte továbbá, hogy az emberek és a gépek egyesítése „kemény eladás”, amely nem valószínű, hogy tömeges vonzerőt fog elérni. Ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy még a transzneműség is elérte a tetőfokát az Egyesült Államokban néhány éve, és mostanra egyre kevesebb tinédzser vallja magát transznak.
Lukács de Pereny a mesterséges intelligencia mindennapos használatának növekedésére is rámutatott. Felhívta a figyelmet arra, hogy ennek legközvetlenebb kockázata az, hogy a nyilvánosság túlzottan támaszkodik az algoritmusokra a döntések meghozatalakor.
The post A bölcsőt ringató gép: A Központ által tartott könyvbemutató rendezvény appeared first on Magyar Konzervatív.
