Nagy elvárások övezik a közelgő brazíliai COP klímakonferenciát. Az egyik legkritikusabb téma a különféle erőforrás-mobilizációs célok elősegítése a fejlődő országok mérséklési és alkalmazkodási képességeinek javítása érdekében. A szén-dioxid-piac Párizsi Megállapodás szerinti megvalósítása szintén további erőfeszítéseket igényel. Az Egyesült Államok kilépése diplomáciai elmozdulást eredményezhet Kína felé, miközben a fosszilis tüzelőanyagoktól való növekvő függőség is befolyásolhatja a tárgyalásokat. Ezzel összefüggésben Brazília igyekszik előmozdítani a biológiai sokféleség védelmét, megőrizni az alapvető szén-elnyelőket – különösen a trópusi erdőket – és előmozdítani a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatokat.
Petrostate-ból egy sokszínű ország: A COP fogadó elnökségének szimbolikája
A Részes Felek Konferenciája (COP) az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezményének elsődleges döntéshozó testülete. Kulcsfontosságú szerepet játszik a Párizsi Megállapodás végrehajtásában is, amely kötelezettséget vállal arra, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését 2°C alá korlátozza, és 1,5°C alatt kívánja tartani. A legutóbbi COP29-re Bakuban, Azerbajdzsánban került sor 2024-ben, több mint 65 000 küldött részvételével. A COP elnökeként Azerbajdzsán a Párizsi Megállapodás céljainak előmozdítását tűzte ki célul, miközben előtérbe helyezte a mélyreható és gyors kibocsátáscsökkentést, biztosítva, hogy senki ne maradjon le. A fogadó ország azonban ellentmondásokkal szembesült, mivel gazdasága erősen függ a fosszilis tüzelőanyagoktól, hasonlóan a COP korábbi két házigazdájához, Egyiptomhoz és az Egyesült Arab Emírségekhez.
A következő COP-t a brazíliai Belémben rendezik meg 2025. november 10. és 21. között. Az esemény várhatóan jelentős közfigyelmet vonz majd, különösen azért, mert a legutóbbi konferencián több kérdés is megoldatlan maradt. A közelmúltbeli petrolstate-országokkal ellentétben Brazília gazdag biológiai sokféleségéről ismert, mivel a világ egyik megadiverz országa.
Ez a biológiai sokféleség azonban jelenleg veszélyben van, 2002 és 2024 között 33,5 millió hektár nedves őserdő pusztult el. Ez a Global Forest Watch adatai szerint Brazília teljes fatakaró-veszteségének csaknem fele. Mivel az erdők a leghatékonyabb szén-dioxid-elnyelők közé tartoznak, ez a veszteség jelentősen hozzájárul az éghajlatváltozáshoz. Brazília célja, hogy kiemelje a biológiai sokféleség csökkenésének és az éghajlatváltozásnak az összefüggéseit, amint azt prioritásai is tükrözik.
A „Pénzügyi COP” eredményei
A bakui tárgyalások legintenzívebb része a klímafinanszírozásra összpontosított, rávilágítva a globális dél és a globális észak közötti különbségekre. Ennek ellenére jelentős eredményeket értek el ezen a területen. Ezek közül vitathatatlanul a legfigyelemreméltóbb a Loss and Damage Fund (FRLD) teljes körű működésbe hozása volt, amelynek létrehozásáról a 2022-es COP27 során döntöttek. Az FRLD célja, hogy támogassa a fejlődő országok kilábalását az éghajlattal összefüggő károkból és veszteségekből. Bakuban a felek kinevezték az alap ügyvezető igazgatóját, és megállapodtak abban, hogy a Fülöp-szigeteki Köztársaság ad otthont igazgatóságának. Eközben az összes zálogjog meghaladta a 730 millió USD-t.
Ezenkívül a COP29 új kollektív számszerűsített célt (NCQG) fogadott el az éghajlatváltozás finanszírozására vonatkozóan, felhívva a köz- és magánszereplőket, hogy 2035-ig legalább évi 1,3 billió USD-ra növeljék a fejlődő országok pártjainak finanszírozását minden forrásból. Ez jelentős előrelépést jelent a 2020-ra kitűzött, a fejlődő országok mérséklését célzó, évi 100 milliárd dolláros célkitűzéshez képest.
Számos regionális csoport azonban aggodalmának adott hangot az NCQG hatékonyságának és bizonytalanságának hiánya miatt. Az Afrikai Csoport és a Kis Szigetállamok Szövetsége (AOSIS) részletesebb rendelkezéseket és nagyobb pénzügyi ambíciókat kért. Eközben Brazília, Dél-Afrika, India és Kína hangsúlyozta, hogy világosabb előírásokra van szükség a fejlett országok pénzügyi kötelezettségeit illetően.
A COP29 iránymutatásokat és módszereket is kidolgozott a Párizsi Megállapodás piaci alapú végrehajtásához, beleértve a nemzetközileg átadott mérséklési eredményeket és a szén-dioxid-jóváírási mechanizmust. A felek kiterjesztették a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó munkaprogramot és a Helyi Közösségek és Őslakosok Platformjának végrehajtásáért felelős munkacsoport megbízatását. Ezenkívül a COP iránymutatást adott a Párizsi Megállapodás globális alkalmazkodási céljának mutatóihoz, amelyek elengedhetetlenek a rugalmasság erősítéséhez és az éghajlatváltozás káros hatásaival szembeni sebezhetőség csökkentéséhez.
Mi várható a közelgő „végrehajtási COP-tól”?
Az elnökség a korábbi kötelezettségvállalások végrehajtására összpontosít, és arra ösztönzi az országokat, hogy fokozzák ambícióikat. A Párizsi Megállapodás előírja az úgynevezett nemzeti szinten meghatározott hozzájárulások (NDC) tervezését és benyújtását ötévente. Míg az NDC-k tartalma az adott nemzeti körülményektől függően eltérő lehet, elfogadásuk és benyújtásuk a nemzetközi jog értelmében jogi kötelezettség, amint az a Nemzetközi Bíróság legutóbbi tanácsadó véleményében szerepel.
E felelősség harmadik fordulóját 2025. február 10-re tervezték; azonban a 195 fél közül csak 13 tartotta be ezt a határidőt, ami szeptemberig meghosszabbította a határidőt. Ennek ellenére az Európai Unió például nem nyújtotta be határidőre az NDC-ket a belső éghajlati megbeszélések miatt, amelyek a Bizottság 2040-ig 90 százalékos ÜHG-kibocsátás-csökkentési célját övezik. Hasonlóképpen Kína – a világ egyik legnagyobb kibocsátója – szintén elmulasztotta a meghosszabbított határidőt.
A Climate Action Tracker elemzett több már benyújtott NDC-t, és megállapította, hogy ezek többsége nem elegendő, beleértve az Ausztráliából, Brazíliából, Kanadából és Japánból származókat is. Az új-zélandi NDC-ket rendkívül elégtelennek ítélik, míg az oroszországi és az USA-belieket kritikusan elégtelennek minősítik. Ez heves tárgyalások előhírnöke a felek közötti ambíciók nem megfelelő szintjéről.
„A finanszírozás jelentős növelése elengedhetetlen a cél eléréséhez, amely 2035-ig elérhető”
Az éghajlat-finanszírozási kérdések uralták a bakui tárgyalásokat, és valószínűleg továbbra is központi szerepet fognak játszani a belémi tárgyalásokon. A legsürgetőbb kérdés ezzel kapcsolatban az, hogy a pénzügyi kötelezettségvállalásokat hogyan lehet határidőre teljesíteni. Az NCQG finanszírozható állami, bilaterális, multilaterális és magánfinanszírozáson keresztül, amelyben a multilaterális fejlesztési bankok és alapok jelentős szerepet játszanak. A World Resources Institute szerint a finanszírozás jelentős növelése elengedhetetlen a cél eléréséhez, amely 2035-ig elérhető.
Ez a cél azonban politikai kihívásokkal néz szembe, különösen amióta az Egyesült Államok bejelentette, hogy kilép a Párizsi Megállapodásból, és kijelentette, hogy valamennyi külföldi segélykifizetését felfüggesztik. Formálisan a kilépés még nem lépett életbe, vagyis az Egyesült Államok továbbra is párt marad a COP30 alatt, ahol politikai napirendje különös figyelmet fog kapni. Nevezetesen, vannak olyan nézetek, amelyek azt sugallják, hogy a kivonulás diplomáciai elmozduláshoz vezethet Kína felé, amelynek tisztaenergia-piaca jelenleg bővül. Ez a helyzet arra is lehetőséget kínálhat, hogy az EU alakítsa a globális éghajlat-változási menetrendet.
A mérséklés mellett az alkalmazkodás különös figyelmet igényel, és Brazília ezt már napirendjének középpontjába helyezte. Az ország a mutatók továbbfejlesztését és a finanszírozás fokozatos növelését tervezi ezen a területen. Az elnökség prioritásaival összhangban új alapot, a Tropical Forests Forever Facilityt (TFFF) hirdetik meg, amely támogatja a jogosult országokat trópusi erdőik megőrzésében és javításában. Brazília célja a fenntartható mezőgazdaság előmozdítása is, és a fosszilis tüzelőanyag-használatból származó metánkibocsátás csökkentése mellett szorgalmaz.
A fosszilis tüzelőanyagok általános kibocsátásának csökkentése lesz az egyik legnagyobb kihívást jelentő kérdés, mivel a Párizsi Megállapodás végrehajtásához ambiciózusabb célokra van szükség. A 2025-ös termelési hiányjelentés szerint azonban a legtöbb kormány a közeljövőben növelni kívánja fosszilis tüzelőanyag-felhasználását.
The post A COP30 előtt: A globális klímatárgyalások elvárásai és kihívásai appeared first on Magyar Konzervatív.
