Budapest szívében, a Budai Vár impozáns falai alatt, évszázadok óta húzódik egy hatalmas földalatti világ.
Most pedig régészek és történészek újra felkapták a fejüket: a legfrissebb kutatások szerint a vár alatt még mindig létezhetnek feltáratlan termek és alagutak, amelyek több száz éve zárva vannak az emberi szem elől.
Egy vár, amely alatt egy másik világ rejlik
A Budai Vár alatti barlangrendszer már régóta ismert a kutatók előtt.
A mészkőbe vájt természetes üregeket az évszázadok során tárolóként, menedékként és katonai létesítményként is használták.
A török hódoltság idején titkos járatokat alakítottak ki, a második világháború alatt pedig légópincévé és katonai kórházzá alakították a labirintust.
Ám most úgy tűnik, ez a történet még korántsem ért véget.
“A föld alatt eddig ismert járatok csak a jéghegy csúcsa.
A legújabb radarvizsgálatok olyan zárt tereket mutattak, amelyekhez eddig nem vezet ismert bejárat.”
— Dr. Varga László, régész, Budapesti Történeti Múzeum
Földradar leplezte le az ismeretlent
A Magyar Tudományos Akadémia és a Budapesti Műszaki Egyetem közös kutatása során földradar- és szeizmikus képalkotó technológiát alkalmaztak.
A vizsgálatok eredményei szerint a Szent György tér alatt és a Dísz tér környékén több, egymással összekapcsolódó üreg és boltíves terem található, amelyek mérete akár 5–8 méter átmérőjű is lehet.
“A rétegek közötti visszhang alapján egyes kamrák mesterségesen vájtak.
Nem kizárt, hogy a középkori királyi palota idejéből származnak.”
— Kovács Andrea, geofizikus
A kutatók szerint a járatok egy része valószínűleg a középkori menekülőútvonalakhoz tartozhatott, amelyeken keresztül a királyi udvar veszély esetén elhagyhatta a várat.
Történelmi legendák, amelyek most valóra válhatnak
A régi krónikák is említést tesznek titkos termekről a Budai Vár alatt.
Egy 15. századi feljegyzés például „a királyi kincstár rejtett helyéről” ír, amelyet csak néhány kiválasztott ismert.
Más források szerint a török megszállás idején a föld alatti járatokon keresztül tárolták és menekítették a város aranyát és értékeit.
“Nem kizárt, hogy a most talált zárt terekben olyan leletek várnak ránk, amelyek új fejezetet nyithatnak a magyar történelemben.”
— Tóth Eszter, történész
Lezárt kapuk és új kérdések
A feltárás még kezdeti szakaszban van, mivel a föld alatti szerkezetek instabilak lehetnek.
A szakemberek jelenleg 3D-s térképezést és mikrokamerás vizsgálatot készítenek, mielőtt bármilyen ásatást megkezdenének.
Az egyik legizgalmasabb felfedezés, hogy a lezárt alagutak egyike közvetlenül a Mátyás-templom alá vezethet.
A kutatók eddigi megállapításai
- A radar több ismeretlen, 5–8 méteres zárt kamrát mutatott ki.
- A falak szerkezete a 15–16. századi építési technikának felel meg.
- Egyes járatok a régi vízelvezető rendszerekkel és börtöncellákkal is összeköttetésben állhatnak.
- A bejáratokat később, valószínűleg a 18. században falazhatták be.
A budai föld mélyén tovább él a történelem
A Budai Vár mindig is a hatalom, a védelem és a titok jelképe volt.
Most, több évszázad után, úgy tűnik, újabb darabját tárja fel múltjának.
A régészek szerint, ha a felfedezés igazolódik, az nemcsak a magyar történelem szempontjából lesz mérföldkő, hanem az egész közép-európai középkori építészet egyik legjelentősebb lelete lehet.
“A történelem néha szó szerint a lábunk alatt hever.
Csak meg kell tanulnunk figyelni, mit mesél nekünk a föld.”
— Dr. Varga László
Ahogy a kutatás folytatódik, Budapest lakói és a világ figyelme egyaránt a várhegy mélyére szegeződik.
Ott, a sötét kőfalak mögött, talán még mindig rejtőzik a királyok titka.
