Magyarország gazdag történelmi és regionális sokszínűségének köszönhetően a folklór építészet egyik legjelentősebb központja a világon. A sietség és a figyelemelterelés korában még mindig vannak helyek, ahol tisztelik azt, ami valóban tartós: a hagyományok, a kézművesség és az örökség tartós méltósága. Egy ilyen hely Sátoraljaújhelyen található, Északkelet-Magyarország szelíd lábánál. Közvetlenül a vasútállomáson túl egy egyedülálló épület, a Bortemplom áll, amely nem elsősorban a vallás, hanem a kultúra, a gazdaság és a művelt élet szentélye. A templom falai között ez a rég elfeledett nevezetesség a hagyományt és a történelmi építészetet értékelő látogatóknak nem csak bepillantást enged a magyar borászat történetébe, hanem emlékeztet arra az időre, amikor az építészet a nemzet szellemét tükrözte.
A rend és a kiválóság emlékműve
Az 1913 és 1914 között épült Bortemplom, korábban Állami Közpince (Állami Közpince) a megújult optimizmus időszakában jött létre a Tokaj–Hegyaljai borvidéken. Az épület nem csupán funkcionális, hanem szimbolikus, a borkultúra civilizáló erejének emlékműve. Szerzőjéről régóta viták folynak: míg sok forrás Thoroczkai-Wigand Edét, a magyar szecesszió vezéralakját illeti, mások, így például Kováts Dániel Radványi György építészre hivatkozva Váczy-Hübschl Kálmán nevéhez fűződik, akinek munkásságában a nemzeti motívumok modern anyagokkal vegyültek. Ennek jelentős példája a vasbeton szerkezetek ornamentikája. Ennek az örökségnek a megőrzése jegyében a templomot hűségesen restaurálták, Váczy-Hübschl építészeti elképzelésébe vetett hittel. Hagyatékát 2021-ben tisztelték meg, amikor Vác városa építészeti díjat nevezett el róla.
Maga az épület is gazdag jelentéstartalommal: a homlokzatot Zsolnay kerámia mozaikok díszítik, amelyeken a régió identitásának büszke jelképeként a Tokaj–Hegyalja borvárosok címerei láthatók.
Az emeleten a Megyei Szőlészeti és Borászati Felügyelőség működött, amely gondoskodott arról, hogy a magyar bor a legmagasabb színvonalú legyen. Itt voltak aukciós termek, kóstoló helyiségek, lakóhelyiségek a pincemester és helyettese számára. Lent egy hatalmas pincerendszer húzódott a domboldalba, a korabeli modern gépekkel: hordógőzölőkkel, palackmosó egységekkel, csomagoló üzemmel. A dedikált vasúti összeköttetés biztosította, hogy a gyakran Magyarország „folyékony aranyának” nevezett Tokaji bor az Osztrák–Magyar Birodalom egész területén és azon túl is eljusson a piacokra. A teljes komplexum 37 pinceágában több mint 1 millió liter bort tudna tárolni. Ez több volt, mint infrastruktúra; olyan intézmény volt, ahol a helyi kiválóság találkozott a nemzeti ambíciókkal.
Dicsőségessé helyreállítva és rendeltetésszerűen megújítva
A több mint 4000 négyzetméteres és nyolc összefüggő épületből álló templomot először a régió jövőjének védelme érdekében építették a pusztító filoxéra-válság után. Ma a hitőrzés és a hagyományőrzés küldetését viszi tovább, miközben a Tokaji Borvidék történelmi kultúrtája fölé emelkedik. A régiót 2002-ben az UNESCO Világörökség részévé nyilvánították. Ez a jelölés a régió hosszú távú szőlészeti hagyományait és az évszázados bortermelés által formált egyedülálló kultúrtájt ismeri el.
A 20. század megpróbáltatásai során a háború, a politikai elnyomás és az elhanyagolás súlyos áldozatokat követelt. A Templom elhallgatott, hanyatlásnak indult, állandóan emlékeztetve arra, ami elveszett. De Isten kegyelméből és a hűséges egyének elhatározásából megmaradt. Munkájuknak köszönhetően mostanra visszanyerte egykori méltóságát, és újra megnyílik az újjászületést, a múltat megismerni, a legendás tokaji bort megkóstolni vágyók előtt.
A látogatók most megtapasztalhatják a templomot egy intelligens, érzékelő alapú audio guide rendszeren keresztül, amely személyes utazásra kalauzolja őket gazdag történelmén és mély gyökerein keresztül. Belül a kiállítások sora eleveníti fel Tokaj–Hegyalja történetét.
A Bortörténeti Kiállítás bemutatja, hogy a borászat milyen mélyen kötődik a hithez, a hagyományokhoz és a kitartáshoz. A Szőlészeti Kiállítás bemutatja az évszázadok során átörökített eszközöket, szokásokat és innovációkat. A vendégek megtapasztalhatják az „Aszúbogyóvá válás” túrát is, egy interaktív utazást, amely a szőlő tokaji híres aszúborává való átalakulásának csodáját követi nyomon, amely a természet jóvoltából és az ember mesterségbeli tudásának szimbóluma. A nagy rendezvénytermek gyönyörű tereket kínálnak esküvők, ünnepségek és hivatalos összejövetelek számára, míg a borkóstoló termek hívogató helyet biztosítanak a régió legfinomabb borainak elfogyasztására.
A megújulás munkája folytatódik. Hamarosan megnyílnak az új pinceszárnyak, így védett föld alatti teret alakítanak ki a bor érlelésére és tárolására. A jelenleg épülő kápolna visszaállítja a templom keresztény rendeltetését, békés környezetet kínálva az istentisztelethez, imához és lelki elmélkedéshez. A közeli pálos szerzetesek titkos kertje olyan helyet biztosít a látogatóknak, ahol élvezhetik Isten teremtését, és nyugalmat találhatnak a léleknek. Egy szabadtéri színpad ad otthont a régió élő hagyományait ünneplő koncerteknek, előadásoknak és fesztiváloknak.
Az egyedülálló terroirral és több évszázados borászati kiválósággal megáldott Tokaj–Hegyalja továbbra is nemzeti kincs Magyarország számára és a nemzetünkkel együtt megöregedett értékek szimbóluma. A templom történelmi pincéi, amelyek egykor a pezsgőkészítés hangjaitól éltek, ma zseblámpás túrákra és különleges tematikus sétákra várják a látogatókat. Magyarország borászati hagyatékához tartozik a habzóbor büszke hagyománya is, ún pezsgő.
„A XX. század elejére a Törley pincészete a világ legfejlettebb pincészete közé tartozott, ellátva a Habsburg-udvart és sok más nemzetet”
Az első magyar pezsgőgyárat 1825-ben alapították Pozsony (ma Pozsony) mellett, és 1830-ban gróf Széchenyi István alkotta meg a szót. pezsgő. Később, 1882-ben a franciaországi Reimsben tanult Törley József Budafokon alapította meg saját pezsgőgyártását, amely gyorsan nemzetközi hírnévre tett szert. A 20. század elejére a Törley pincészete a világ legfejlettebb pincészete közé tartozott, ellátva a Habsburg udvart és számos nemzetet. A templom pezsgő pincéi ma akár 400 fős rendezvények helyszínéül szolgálnak a csendes családi összejövetelektől a vidám koncertekig, ahol klasszikus zene, szent énekek, népdalok és a hagyományos kultúra egyéb ünnepei is szerepelnek.
A látogatói élmény gazdagítása érdekében a termekben olyan kiállítások is láthatók, mint Dr. Müller István Tokaji borosüveg gyűjteménye, Váczy-Hübschl Kálmán építészeti alkotásai, valamint válogatások a Hollóházi Múzeumból és Bognár Sándor Ex Libris gyűjteményéből.
A Bortemplom helyreállítása több volt, mint egy épület megmentése. Egy népszellem megújításáról szól. Elkötelezettség a hit, a hagyomány és a nemzeti büszkeség továbbörökítése a jövő generációi számára. A Tokaj–Hegyalja Egyetemmel és a Tokaji Borvidék Fejlesztési Tanácsával való együttműködés révén a Templom a tanulás, a hit és a hazaszeretet jelzőfényeként szolgál majd. Az Andrássy Szalon helyet ad a keresztény és nemzeti értékekben gyökerező, közösséget erősítő, szebb jövőt építő civil és szellemi beszélgetéseknek.
A nemzeti hang megőrzése: A tárogató és új otthona
A tárogató mesterségéről híres Erdő Zoltán vezetésével egy tartalmas új fejezet bontakozik ki odafent. Erdő zenei útja mélyen személyes: egy több mint egy évszázados Stowasser tárogatón játszik nagyapjától örökölt, ami a hangszerhez fűződő mély családi és kulturális kötődést jelképezi. Sokoldalúsága magában foglalja a klasszikus, folk és jazz műfajok szóló előadásait és együttműködéseit. 2009 óta az Oláh Dezső Septet tagja, kortárs kompozíciókban közreműködik, és olyan neves helyszíneken lép fel, mint a Magyar Művészetek Palotája, a Budapest Jazz Club és a Francia Intézet.
A bortemplom kulturális újjáéledésének részeként az Országos Tárogató Intézetnek is otthont adott, amely ennek az egyedülállóan magyar hangszernek az örökségét tiszteli és továbbadja. Az Erdő több mint 25 éve hordja messze Magyarország határain túl is a tárogató hangját, megosztva kísérteties, lélekkeltő hangját a Kárpát-medencétől Európáig, Afrikáig és Észak-Amerikáig. Hangszere egy tárogató, ma már több mint 120 éves, és családja négy generációján keresztül öröklődött.
A tárogató különleges helyet foglal el a magyar szellemben. Világszerte nemzeti jelképként ismert, joggal nyilvánították Magyar Nemzeti Kincstársá, 2014 óta pedig hivatalos hungarikumként ismerik el. Most, Sátoraljaújhely szívében ez az örökség erősen gyökerezik a jövőben. A Bortemplom falai között Erdő Zoltán a tárogató történetének nemcsak őrzésére, hanem továbbadására is vágyik. Meghitt, kiscsoportos leckéken keresztül lelkesen tanítja meg a fiatalokat ezen az emblematikus hangszeren játszani, segítve őket, hogy kapcsolódjanak örökségükhöz, és új életet leheljenek Magyarország egyik leglelkesebb hangjába.
Belépni a Bortemplomba annyi, mint visszatérni egy olyan világba, ahol a forma követte a célt, és a cél a nagyobb jót szolgálta. Itt továbbra is érvényesek a folytonosság, a közösség és a csendes kiválóság értékei. Azok számára, akik értékelik az óvilági méltóságot, akik számára a hagyomány, a fegyelem és a design civilizáló ereje még mindig visszhangzik, ez nem csupán úti cél. Ez egy szentély, szeretettel felújított, és ismét készen áll a szolgálatra.
Befejezésül Niczky Géza Artisjus-díjas zeneszerző hazafias szavaira térek ki, amelyek megragadják a templomváros igazi szellemiségét:
Magyarország északkeleti sarkában
Békében és büszkeségben rejlik,
Sok híres nagy ember otthona –
Szülőföldünk, a szép Zemplén vármegye.
Ez az ország egyik legszebb része,
Régi dicsősége még most sem halványult el.
Bár sok vihart átvészelt,
Túlélte és békét kötött múltjával.
Kapcsolódó cikkek:
The post Egy elfeledett borszentély, a civilizáció csendes diadalainak tanúsága appeared first on Magyar Konzervatív.
