Az alábbiakban Hulej Emese írásának adaptált változata olvasható, amely eredetileg magyarul ben jelent meg Magyar Krónika.
század a női olvasatban. Művészek, tudósok, legendás oktatók, életmentők és a társadalom kedvencei. Az otthonát elvesztő grófnő, két fia meghalt, férje és lánya külföldre menekült – Károlyi Esterházy Margitné a családi kastély melletti kolostori cellában élt élete utolsó éveiben.
– A nagymamám nem volt forradalmár; kegyes hölgy volt, de mindenkivel egyformán bánt” – írta nagymamájáról Esterházy Péter. Harmonia Caelestis ötvözi a valóságot és a fikciót, de felismerhető Károlyi Margit grófnő, a majki családi kastély melletti egyik kolostori ház lakója, leírása a rá emlékezők történeteit visszhangozza.
Margit Emma Leona Karolina Károlyi Paulina grófnő az ezredforduló egyik legkiemelkedőbb történelmi családjában született. Apja és férje is miniszterelnöki tisztséget töltött be. Károlyi Gyula követte Bethlen Istvánt a kormányfői poszton, férje, Esterházy Móric pedig esküvőjük előtt pár hónapig miniszterelnök volt.
A három Károlyi lány, Margit, Gabriella és Emma az Arad megyei családi birtokon született. Apjuk akkoriban nem foglalkozott politikával, inkább földműveléssel foglalkozott. A 22 éves Margit grófnő 1918-ban ment feleségül Esterházy Móric grófhoz. Esküvőjüket a nagyböjti időszakban tartották szűk körben a Károlyi-palota Reviczky utcai kápolnájában.
Az új család a majki kastélyban élt, alkalmanként hónapokat töltött a csákvári birtokon, télen pedig a kastélyban lévő palotájukban szálltak meg. A grófnő, akit „Kegyednek” szólítottak, szeretett kertészkedni, és folyamatosan figyelemmel kísérte a falusiak életét. Valahányszor betegség vagy más baj támadt, megjelent a gróf hintója, tűzifát vagy búzát hozott, az ünnepek előtt pedig minden gyerek kapott új cipőt és a méretéhez illő meleg kabátot. Szenteste a környék legkisebbjeit várták a kastélyba, ahol az akkoriban ritkaságnak számító, szépen feldíszített karácsonyfa és egy halom narancs várta őket. A család fenntartotta az iskolát is, a tehetséges gyerekek közül senki sem maradt továbbtanulás nélkül, mert Margit grófné erről is gondoskodott.
A házaspárnak négy gyermeke született, első fiuk, Mátyás Esterházy Péter író édesapja. Másik fiuk, Marcell 25 évesen tűnt el a második világháború idején, és soha nem derült ki, hogy pontosan hol és hogyan halt meg. Édesanyja egész életében abban reménykedett, hogy egyszer visszatér, ezért sokak szerint nem költözött Bécsbe férjével és lányával. Menyhért fiuk megbénult a háború utáni gyermekbénulás járványban, és 32 évesen vas-tüdőbetegségben halt meg, ami újabb csapást jelentett édesanyjának, amiből nem gyógyult ki. Egyetlen lányuk, Mónika osztályellenségként az ötvenes években Kistarcsán raboskodott – Almási Tamás dokumentumfilmjében is feltűnik. Ítéletlenül (Ítélet nélkül).
„Annyira ragaszkodott az országhoz, a történelmi múlthoz és a környezethez, hogy el sem tudta képzelni, hogy elhagyja”
Az 1956-os forradalom után Esterházy Móric és Mónika Bécsbe távoztak, ahol életük végéig éltek. Károlyi Margit nem akart elmenni, de nem csak azért, mert remélte, hogy fia visszatér. Annyira ragaszkodott az országhoz, a történelmi múlthoz, a környezethez, hogy el sem tudta képzelni a távozását, pedig a csodálatos kastély akkor még csak ókori történelem volt… Még mindig állt, de gyorsan kiköltöztették onnan, és megfosztották vagyonától, így a kamalduli szerzetesek egyik kis házába menekült. Nővérével, Emmával élt együtt, akit mindenki Timbinek hívott, és aki az erdészetbe járt, hogy megkeresse a saját fenntartásához szükséges pénzt. Mindkét nő ismerős alakja lett a falusi életnek, kora reggeli misére jártak, terelték tehenüket, Katit, aki már-már családtag volt, tűzifát gyűjtöttek az erdőben, és elmentek a henteshez rongyért, hogy megetesse a macskáikat. Károlyi Margitot mindig is „parasztgrófnőként” emlegették; a vidéki élet, az állatok közelsége, a kert és a természet volt az igazi környezete.
Unokája így jellemezte: „A nagymamámnak hiányzott a kedvesség. Ez még keményebbé tette a keménységét; kérései parancsnak hangzottak, bár parancsai soha nem váltak főnökössé. Következetessége azonban kiszámíthatóvá és megbízhatóvá tette, és ez az állandó segítőkészséggel együtt néha még mindig a kedvesség látszatát keltette benne. Károlyi Margit szigorú, korrekt, egyenes, következetes volt. A falubeliek egyöntetűen egyetértettek abban, hogy barátságos és érdeklődik mások iránt. Az 1970-es években a rádió munkatársai felkeresték, megkérdezték az életéről, majd megkérdezték tőle, mit kívánna, ha három kívánsága lenne. Először is jó egészséget kívánt az egész családjának, majd jó egészséget és munkahelyi sikereket egyetlen megmaradt fiának, és örömet unokáiban. Harmadik és legfontosabb kívánsága az volt, hogy Magyarország virágozzon és teljesítse történelmi sorsát. Mindezt az 1970-es években!
Károlyi Margit 1975-ben hunyt el, egy évvel nővére után, és a Károlyi család fóti kastélyának kriptájában helyezték örök nyugalomra.
Bővebben a híres magyar nőkről:
Kattintson ide az eredeti cikk elolvasásához.
The post A 13-as cella grófnője — Károlyi Margit, Esterházy Móric felesége appeared first on Magyar Konzervatív.
