A felsőoktatási felvételik után hirtelen megugrott a kereslet az albérletek iránt, a kínálat viszont nem tud lépést tartani. A fővárosban a hallgatók tipikusan már negyedmillió forint feletti összeget fizetnek, és ez csak a bérleti díj. A mellékesek – közös költség, rezsi, internet – további terhet jelentenek.
„Tavaly még találtam 200 ezer alatt, idén ugyanazért a lakásért 255 ezret kérnek” – meséli Dóri, elsőéves pszichológushallgató. A jelenség nem egyedi, és nem is átmeneti hullámnak tűnik.
Mi hajtja fel az árakat?
Az elmúlt két év inflációja, az építőanyagok drágulása és a felújítási költségek emelkedése együtt lökte fel a bérleti díjakat. Ehhez társul a kollégiumi férőhelyek tartós szűkössége: a nagy egyetemek környékén a kollégium gyakran teltházas már nyár közepén, így a frissen felvett diákok az albérletpiacra szorulnak.
„A pandémia utáni időszakban a rövid távú kiadás visszaerősödése is kivont lakásokat a hosszú távú piacról, ez tovább szűkítette a kínálatot” – mondja egy ingatlanközvetítő, aki szerint idén is kétszámjegyű éves drágulás látható a hallgatói keresett körzetekben.
Hol mennyit kell fizetni?
A bérleti díjakat nemcsak a lakás állapota és mérete, hanem a mikrolokáció is meghatározza. A belső pesti kerületek és a nagy campusközpontok környéke a legdrágább, míg külső városrészekben és kisebb egyetemi városokban még találni elérhetőbb opciókat.
| Helyszín | Garzon (HUF/hó) | 2 szoba (HUF/hó) | Szoba (HUF/hó) | Éves változás |
|---|---|---|---|---|
| XI. kerület (Móricz) | 270 000 | 360 000 | 140 000 | +12–14% |
| XIII. kerület (Duna-part) | 260 000 | 340 000 | 130 000 | +10–12% |
| VIII. kerület (Corvin-Népszínház) | 240 000 | 320 000 | 120 000 | +9–11% |
| XIV. kerület (Stadionok) | 230 000 | 310 000 | 115 000 | +8–10% |
| Debrecen | 200 000 | 260 000 | 100 000 | +6–8% |
| Szeged | 190 000 | 250 000 | 95 000 | +5–7% |
| Pécs | 180 000 | 240 000 | 90 000 | +5–7% |
A táblázatból látszik: egy fővárosi, jó állapotú, bútorozott garzon ára gond nélkül eléri a 250–270 ezer forintot. A két szobás, megosztható lakások arányaiban kedvezőbbek lehetnek, de a teljes havi kiadás így is magas marad.
Mit engedhet meg magának egy átlagos hallgató?
A tipikus bevételi források – szülői támogatás, ösztöndíj, részmunkaidős állás – együtt is gyakran csak épphogy fedezik a lakhatást. A kaukció általában két hónap, egyes belső körzetekben három. Ez 500–750 ezer forintos egyszeri belépési költséget jelent, amelyhez sokszor hozzájön az első havi bérleti díj és a közvetítői jutalék.
„Heti 20 órát dolgozom kávézóban, de rezsivel együtt így is 180 ezret tesz ki az albérletem részem” – mondja Marci, aki két társával osztozik egy kétszobás lakáson.
A bérlők kockázatát az ingadozó energiadíjak növelik. Bár a rezsicsökkentés módosított szabályai valamelyest kiszámíthatóbbak, a fogyasztásalapú elszámolás még mindig sok bizonytalanságot rejt, főleg rosszabb energetikai besorolású épületekben.
Trükkök és túlélési stratégiák
- Többen bérelni, okosan társbérletet szervezni; rugalmas beköltözési dátummal, még az augusztus–szeptemberi csúcs előtt; peremkerületek és HÉV/M4/M3 közeli zónák célzása; hosszabb, 12+ hónapos szerződés felajánlása kisebb induló árcsökkentésért; energetikai korszerűség és tényleges rezsiköltség számlákkal igazolva.
„Az első mutatós fotók helyett a tényleges alaprajzot és a korábbi rezsiszámlákat kérem el – ez a legjobb szűrő” – összegez egy negyedéves mérnökhallgató.
Bérbeadói szemmel
A tulajdonosok is óvatosabbak lettek. Stabil, számlaképes, hosszabb távra tervező bérlőt keresnek, aki vállalja a rendszeres karbantartást és a társasházi szabályokat. Az elmúlt évben nőtt az érdeklődés a bérbeadó-biztosítások iránt, és gyakoribb a részletes állapotfelmérő jegyzőkönyv fotókkal, a felelősségi körök tételes rögzítésével.
„Nem a legmagasabb árat nézem, hanem az igazolható jövedelmet és a referenciát. A megbízhatóságnak nagyon magas az ár-érték aránya” – mondja egy XIII. kerületi bérbeadó.
Szerződéskötéskor érdemes figyelni a lakás használatára (albérletbe adható-e tovább), a kisállat- és dohányzási szabályokra, a közműátírás rendezésére, valamint az indexálás módjára. Sok szerződésben megjelent az éves díjkorrekció, általában az inflációhoz kötve, felső korláttal.
Kilátások az év végére
A szezonális csúcson, az augusztus–szeptember időszakon túl a díjak rendszerint kissé enyhülnek, de a jelenlegi kínálati feszesség miatt áttörő áresés nem várható. Ha a reáljövedelmek tovább javulnak és a rövid távú kiadás ismét nagyobb szeletet hasít ki a lakásállományból, a drágulás üteme fennmaradhat, még ha mérséklődik is.
Középtávon a megoldás a kínálat bővítése: új, megfizethető bérlakás-projektek, korszerűsítési támogatások az energiahatékonyság javítására, és a kollégiumi kapacitások növelése. Addig is a diákok számára a korai keresés, a kompromisszumkészség és az okos pénzügyi tervezés jelenti a túlélés kulcsát. „A gyors döntés és a korrekt kommunikáció fél siker. A másik fele: tudni, mikor kell továbblépni” – foglalja össze egy rutinos bérlő.
