Egy nemzetközi kutatócsoport meglepő bejelentést tett: egy eddig ismeretlen, 500 millió éves hegylánc nyomait találták meg az Antarktisz vastag jégrétege alatt.
A felfedezés alapja műholdas radarmérések és gravitációs anomáliák elemzése, amelyek a kontinens központi részén, több ezer méterrel a jég alatt szabályos hegyvonulatokat mutattak ki.
A kutatók szerint ez a hegység akkor keletkezhetett, amikor a Föld kontinensei még egyetlen szuperkontinensben egyesültek, és a maradványai azóta a jég fogságában rejtőznek.
„Ez olyan, mintha egy egész Alpok-méretű hegylánc rejtőzne a jég alatt,” mondta Dr. Emily Carter, a Cambridge-i Egyetem geofizikusa.
„A legizgalmasabb az, hogy mindez 500 millió éve ott van, és most látjuk először.”
Hogyan bukkantak rá?
A kutatócsoport az ESA CryoSat és a NASA ICESat-2 műholdjainak adatait elemezte, miközben a jég vastagságát és a felszín alatti kőzetek sűrűségét vizsgálták.
A mérések váratlan, szabályos vonulatokat mutattak a jég alatti kőzetfelszínen, 1,2–1,6 kilométer magas csúcsokkal, több száz kilométer hosszan.
A feltételezett hegylánc a kontinens belsejében, a jégtakaró központi részén húzódik, és teljesen láthatatlan a felszínről.
A kutatók a struktúrát a „Gamburtsev-alpi zóna” munkanévvel illették.
Miért jelentős a felfedezés?
Ez a hegylánc azért különleges, mert nem aktív, nem emelkedik ki a felszín fölé, mégis teljesen ép szerkezetet mutat.
A tudósok szerint ez átírhatja a kontinensek fejlődéséről alkotott eddigi képet, mert:
- Bizonyítja, hogy hegyláncok képesek „konzerválódni” a jég alatt akár félmilliárd évig
- Segíthet megérteni az Antarktisz jégtakarójának kialakulását
- Új adatokat ad a szuperkontinensek mozgásáról és széttöredezéséről
- Feltárhat eddig ismeretlen ásványi és geológiai erőforrásokat
- Kulcsfontosságú lehet a jég alatti vízrendszerek feltérképezésében
„Ez a felfedezés azt is jelenti, hogy a Föld múltjának egy egész fejezete rejtőzhet még mindig a jég alatt,” mondta Dr. Kovács András, a Magyar Földtani Intézet kutatója.
„Minden új adat közelebb visz ahhoz, hogy megértsük, hogyan alakult ki a mai bolygónk.”
Amit eddig tudunk az új hegyláncról
| Tulajdonság | Részlet |
|---|---|
| Becsült kora | ~500 millió év |
| Elhelyezkedés | Kelet-Antarktisz belső, jéggel borított területe |
| Jég vastagsága felette | 2 800 – 4 100 méter |
| Hegyek magassága | 1 200 – 1 600 méter |
| Kiterjedés | Több mint 1 000 km hosszú vonulat |
| Felfedezés módszere | Műholdas radar + gravitációs térképezés + szeizmikus adatok |
A kutatók most fúrási és jég alatti radaros méréseket terveznek, hogy közvetlenül is mintát vehessenek a kőzetekből, és pontosan meghatározzák a hegylánc korát és összetételét.
Ha a vizsgálatok igazolják a becsléseket, ez lehet az egyik legrégebbi, még felismerhető formában megmaradt hegylánc a Földön.
