Nadežda Kokotović a Brüsszeli Energiaklub vezérigazgatója volt, és a közügyek, az energia és a menedzsment szakembere. Közel 20 éves tapasztalattal rendelkezik vezetői pozíciókban kormányzati ügyekben, vállalatoknál és fejlesztési szervezeteknél. Hosszú ideig volt a szerb NIS olaj- és gázipari vállalat vezérigazgatójának kabinetfőnöke és a Gazprom Neft vezérigazgató-helyettese, valamint a NIS brüsszeli képviselője. Ezt megelőzően az osztrák SOS Kinderdorf International kontinentális irodájában dolgozott a CEE/FÁK/balti államokért, mint érdekképviseleti tanácsadó. A Belgrádi Egyetemen szerzett BA és MA diplomát orosz tanulmányokból, a Kenti Egyetemen pedig MA diplomát nemzetközi kapcsolatokból.
***
Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy 2027 végére megtiltják az orosz vezetékes gáz és LNG behozatalát az EU-ba. Politikai és gazdasági szempontból bölcs döntés?
Bölcs döntés? Ez egy nagyon bonyolult kérdés. Az energiatranzit-útvonalak mindig a geopolitikának voltak kitéve. Nem újdonság. Még 1968-ban, amikor megkötötték az évszázad első üzletét a híres ukrán tranzitról, akkoriban a szovjet gázról, amerikai szankciókról és a vezeték megépítésének nehézségeiről beszéltek. Szóval ez a probléma most nagyon drámaian hangzik, de valójában ez olyasmi, ami sok éven át bugyborékolt a felszín alatt. A 21. század első Oroszország elleni szankciói 2014-ben kezdődtek; az olajtársaságok és bizonyos olajtechnológiák ellen is voltak. 2022-ben ez eszkalálódott. Ez sok tekintetben az olaj- és gázenergiapiac nagyon széttagoltságához vezetett.
Ha már a gáznál tartunk, az elmúlt négy évben az Oroszországból Európába tartó négy vezetékes tranzitútból jelenleg csak egy működött, ez pedig a török vagy balkáni patak, amely Türkién, Bulgárián, Szerbián keresztül szállítja a gázt Magyarországra. Nagyon kis mennyiségű orosz gáz érkezik Európába. 2021-ben körülbelül 150 milliárd köbméter érkezett Európába. 2025-ben ez körülbelül 38 milliárd volt, és ennek a gáznak a többsége LNG-ből származott. Magyarország esetében évi 16 milliárd köbméterről beszélünk.
Az Európai Bizottság úgy indokolja ezt a kemény döntést, hogy ha nem veszünk orosz gázt és olajat, Oroszország nem tudja olyan mértékben finanszírozni az Ukrajna elleni háborút, mint korábban. Ez ésszerű?
Attól függ, melyik nézőpontból beszélünk. Úgy gondolom, hogy ezzel a tiltással az Európai Unió két kulcsfontosságú célt követ. Az első az, hogy elszigetelje magát az orosz energiától. Nem csak a gázról beszélünk, hanem az olajról is, ami közeleg. A második pedig az orosz állam bevételeinek megállítása. Míg az első gól valószínűleg sikeres lesz, a második csak részben lehet sikeres. Oroszország bevételi forrása az Európából származó olaj- és gázszállítás tekintetében lényegesen alacsonyabb. Ez megváltoztatja az orosz politikát? Ez a kulcskérdés. És nem vagyok benne biztos, hogy pontosan ezt látjuk. Az orosz energiavállalatok erőteljesen átállnak Ázsiába vagy ázsiai piacokra, elsősorban Kínába és Indiába. A kínai készletek azonban már nem pótolhatják az európai bevételeket.
Tehát rövid- vagy középtávon pénzügyi veszteség éri az orosz gazdaságot.
Igen.
Hány évnek kell eltelnie ahhoz, hogy Oroszország átalakítsa energiaellátási útvonalait nyugatról keletre?
Legalább tíz év. Például Oroszország most 38 milliárd köbméter gázt szállít Kínának a Szibéria hatalma vezetéken keresztül. Ez a töredéke annak, amit korábban Európának kellett volna szállítani. Tehát nem cserélhető.
– Megváltoztatja ez az orosz politikát? Ez a kulcskérdés. És nem vagyok benne biztos, hogy pontosan ezt látjuk”
De most kötöttek az első megállapodások a Siberia 2 megépítéséről, amelyen keresztül mintegy 50 milliárd köbmétert tudnak szállítani. Ugyanakkor az olyan orosz magáncégek, mint a Novatek, megpróbálnak beruházni LNG-ellátásba. Tehát Oroszország két különböző áramon keresztül szállít majd gázt. Az orosz LNG és az energiainfrastruktúra-termelés szankciók alatt áll, Oroszország pedig nem rendelkezik a technológiával. Fejlesztik ezt a technológiát, de nem lehet túl gyors, így 2030 után az ilyen típusú forrásokból származó orosz bevételek bizonyos mértékű fellendülésére számíthatnak.
Beszéljünk arról, mi lesz az európai piaccal 2028 után. Európa a hiányzó orosz energiát az Egyesült Államokból, Norvégiából, Algériából, Katarból, Azerbajdzsánból származó gázzal, valamint Kazahsztánból és Szaúd-Arábiából származó olajjal próbálja pótolni. 2028 után hatékonyan, komolyabb problémák nélkül fog működni az európai energiaszektor?
Az elmúlt tíz-tizenöt évben Európa sokat tett a diverzifikáció érdekében. Még akkor is, amikor a gáz normálisan érkezett Európába, Európa beruházott LNG-terminálokba, rendszerösszekötőkbe és így tovább. Mi lesz 2027 után? A piac jól ellátott; Európa nagy részét LNG-vel lehetne ellátni. A kulcskérdés itt az európai versenyképesség globálisan. Láttuk, hogy az előző négy évben ez rossz hatással volt az európai iparra; a gáz és az áram ára emelkedett. Tehát ha Európa a globális piacokon Kínával és az Egyesült Államokkal versenyez, az ebből a szempontból nem tűnik túl biztatónak. A leginkább érintett régió Dél- és Közép-Európa lesz.
Vajon Magyarország eleget tett a diverzifikáció terén az elmúlt három évben?
Magyarország sokat tett. Magyarországnak sok rendszerösszekötője van más országokkal. Nagy gáztárolóval rendelkezik. Több gázüzemű erőművet telepít, fogyasztása körülbelül nyolc-kilenc milliárd köbméter. De ennek a gáznak körülbelül 60-70 százaléka a Török Áramlaton keresztül érkezik. Az Ön energiacége, az MVM vezérigazgatója azt mondta, hogy Magyarország különböző LNG-szállításokkal tudja majd kompenzálni az orosz gázt. Ez azonban nem annyira az ellátás kérdése. Ez az árképzés kérdése, különösen a fogyasztók és a háztartások esetében.
„Magyarország nagyon sokat tett. Magyarországnak sok rendszerösszekötője van más országokkal. Nagy gáztárolóval rendelkezik.
A magyar kormány attól tart, hogy ennek a teljes tilalomnak óriási gazdasági hatása lesz; legutóbbi nyilatkozatuk szerint: „a háztartási rezsiköltség a jelenlegi szint három és félszeresére nőne, az üzemanyagárak pedig csaknem megkétszereződnének.” Egyetért ezzel a prognózissal?
Nem tudom a pontos számításokat, de nagyon jól hangzik, mert ezt Európa többi része is tapasztalta a korábbi években. Valamilyen módon ez a régió a nagy volatilitás miatt védett volt az orosz készletek elől. Ám a korábbi években Magyarország valóban sokat tett a kereslet csökkentése, az önszerveződések érdekében, így ez a hatás nem lesz olyan erős, mint amilyen lehetne mindezen előkészületek nélkül.
Magyarországnak van egy kis gázmezője Azerbajdzsánban, és a Déli Gázfolyosón és az új rendszerösszekötők révén fokozatosan egyre több gázhoz juthatunk Azerbajdzsánból és Türkmenisztánból. Magyarországnak kikötői jogai vannak Triesztben, így van némi tengeri hozzáférésünk az LNG-hez. Elég a gázszektornak, vagy nem?
A horvátországi Omišalj kikötőbe is be lehet jutni, és azt hiszem, Magyarország egymilliárd köbméter kapacitást foglalt le abban a terminálban. És neked is van azeri gázod, lekötött kapacitásaid az amerikai LNG-termelőknél, szerintem a Chevronnál és a francia Engie energiacégnél is. Ez elég lesz? Bizonyos tartalmakat helyettesít; az biztos, hogy további stabilitási párnát ad. De vajon elég lesz-e az összes gazdasági elképzelés táplálására? Nem vagyok benne biztos. Tehát ez egy olyan dolog, ami végül is az árérzékenység kérdése lesz.
Olajszektor: Az Adria vezeték fontos szállítási útvonal, és egy új együttműködés is az megalakul Kazahsztánnal az olajimportról. Milyen infrastrukturális beruházásokat igényel ez a projekt Magyarországtól a közeljövőben?
Magyarország és Horvátország az Adria vezeték kapacitásának évi 11 millió tonnára való bővítéséről beszél. Mert ön szerintem 12 millió kőolajat használ fel évente Magyarországon. A másik projekt, amelyen Magyarország nagyon aktívan dolgozik, az a Magyarország és Szerbia közötti vezeték, amely a kazah olajellátáshoz is kapcsolódik, mert a Druzsbán keresztül nem csak orosz, hanem kazah olajat is kapnak.
„Tehát ez egy olyan dolog, ami végül is az árérzékenység kérdése lesz az Ön számára”
Ezekkel a többi mezővel az a probléma, hogy nem olyan gazdagok, mint az orosz olaj- és gázmezők. De Magyarország is nagy áttörést ért el idén: aláírják a szerb olajipar megvásárlásáról szóló szerződést.
A MOL, a magyar energiavállalat többségi részesedést vásárol Szerbia legnagyobb energiavállalatában, a NIS-ben. Mi ennek az üzletnek a jelentősége?
Ennek a nagy üzletnek a másik részvényese az Abu Dhabi National Oil Company, így az ADNOC és a MOL együtt vásárolja meg a NIS legnagyobb részesedését. Ez történelmi mérföldkő, nemcsak Magyarország, hanem Szerbia számára is. Először is, Magyarország kitettséget ad a dél-európai piacon. A NIS-nek több mint 400 benzinkútja van ezekben az országokban, de emellett Európa egyik legmodernebb finomítójával is rendelkezik. Tehát valóban további súlyt ad ebben a régióban, és lehetővé teszi az összes logisztika optimalizálását, beleértve a csővezetékeket, az olajellátást és így tovább. Ez tehát Magyarország idei üzlete.
És még 2009-ben is volt egy üzlet, amikor a MOL megszerezte a horvát energiavállalat, az INA többségi részesedését. A másik magyar energiacég, az MVM most vásárolt két szerb céget is. Lát valamilyen stratégiai tervet a magyar energiaszektorban a balkáni terjeszkedésre?
Szerintem már megvan. Ha az olajipart nézzük, akkor Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és Szerbiában a MOL lesz a meghatározó szereplő. Gyakorlatilag a volt jugoszláv piac meghatározó szereplőit erősen a MOL fogja uralni. Az MVM-ről szólva Szerbiában vettek két villamosenergia-építő céget, de Horvátországban is jelen vannak. Az MVM döntő jelentőségű a régió gázellátása szempontjából, hiszen mindazok az LNG-szállítások, amelyeket most és a jövőben is kapni fog, az MVM-en keresztül érkezik. E két vállalat stratégiai jelentősége tehát Dél- és Közép-Európa számára óriási, és úgy gondolom, hogy a következő években még fontosabbak lesznek.
„Az ADNOC és a MOL együtt vásárolja meg a NIS legnagyobb részesedését. Ez egy történelmi mérföldkő”
Nehéz év lesz a 2028-as átmeneti év az Európai Unió átlagfogyasztója számára?
Szinte napi rendszerességgel tartunk fekete hattyú rendezvényeket. Szóval arról beszélni, hogy mi lesz két év múlva, nagyon nehéz. A jelenlegi állapot szerint a helyzet egy kicsit nehezebb lesz, mint korábban, de az események nagyon gyorsan fejlődnek. 2028-ban továbbra is bizakodó lennék régiónkkal kapcsolatban.
Nézze meg a teljes podcastot alább:
The post 2028-ban nagyobb kihívás lesz az energetikai helyzet — Interjú Nadežda Kokotovićtyal appeared first on Magyar Konzervatív.
