Ausztráliában egy merinó juhokkal és napelemekkel végzett kísérlet meglepő következtetésekhez vezetett. Egy agrivoltaikus rendszerben 1 700 állat legelt a panelek sorai között, és a kutatók a gyapjú minőségében is javulást észleltek. A mezőgazdaság és a megújuló energia ilyen találkozása új távlatokat nyit a vidéki gazdaságok számára.
Mi az agrivoltaika?
Az agrivoltaika olyan földhasználati modell, amely egyszerre szolgál élelmiszer-termelést és napenergia-termelést. Ahelyett hogy a területért a két cél versengene, a rendszer szinergiát hoz létre az állattartás és a technológia között. A juhok „zöld fűnyíróként” tartják kordában a növényzetet, csökkentve a karbantartási költségeket.
A panelek alatti árnyék kíméli az állatokat a hőségtől, miközben a telepítés megújuló áramot termel. Ez a kettős hasznosítás különösen értékes ott, ahol a termőföld és az energiaigény egyaránt növekszik.
Hároméves vizsgálat, váratlan eredményekkel
Új-Dél-Walesben, a Wellington Solar Farmon a kutatók három éven át követték 1 700 merinó juh teljesítményét. A Lightsourcebp, az EMM Consulting és az Elders Rural Services szakértői két csoportra osztották az állományt. Az egyik a hagyományos legelőkön, a másik a napelemek sorai között legelt, összehasonlítható körülmények mellett.
Az eredmények a gyapjú szilárdságának növekedését és bizonyos esetekben a hozam emelkedését mutatták. A panel-árnyékban tartott juhok finomabb, tisztább és ellenállóbb rostokat növesztettek, ami a piacon jelentős értéktöbbletet jelenthet.
Miért lett jobb a gyapjú?
A napelemek által nyújtott árnyékolás csökkenti a hőstresszt, ami közismerten rontja a gyapjú minőségét. A mérsékeltebb mikroklíma egyenletesebb takarmányfelvételt és kevésbé ingadozó anyagcserét eredményez. Az árnyék a talaj nedvességét is jobban megőrzi, így a fű tápanyagdúsabb és pormentesebb marad.
Kevesebb por és szárazság egyaránt javítja a gyapjú tisztaságát, ezáltal a feldolgozási veszteség is csökken. Egyes telepeken a parazita-nyomás is enyhül, mert a mikroklíma kevésbé kedvez a kártevők életciklusának.
Több mint jobb gyapjú
A rendszer csökkenti a mechanikus kaszálás és a gyomirtók iránti igényt, ami mérsékli a karbantartási költségeket és a környezeti terhelést. A kettős földhasználat stabilabb vidéki jövedelmet és új szolgáltatási lehetőségeket is kínál.
„A kettős hasznosítás célja, hogy a megújuló energiát és a hagyományos gazdálkodást olyan egyensúlyba hozzuk, amely mindkettőnek hosszú távú előnyöket teremt” – fogalmazta meg Brendan Clarke, a Lightsourcebp képviseletében.
Nemzetközi példák is erősítik a trend életképességét: Franciaországban és Németországban szőlőültetvények és kertészeti üzemek kísérleteznek árnyékoló panelekkel. Bajorországban a Bayerische Landesanstalt für Landwirtschaft iránymutatásokat adott ki a felelős bevezetéshez.
Előnyök és megfontolások
- Alacsonyabb karbantartási költség, kevesebb gépi beavatkozás
- Jobb állatjólét a csökkent hőstressz és kiegyenlített legelő miatt
- Tisztább, erősebb gyapjú, javuló piaci pozíció
- Talajnedvesség-megőrzés, mérsékeltebb eróziós kockázat
- Lehetséges parazita-nyomás csökkenés és nagyobb biodiverzitás
- Gondos tervezési igény: panelmagasság, sortáv, víz- és árnyékgazdálkodás
- Helyspecifikus hatások, ezért szükséges a monitoring és hatásvizsgálat
Ígéretes modell, de óvatosan
A vizsgálatban érintett szereplők között ott van a Lightsourcebp, amely a BP érdekeltségébe tartozik. Ez felvetheti az elfogulatlanság kérdését, ezért független replikáció és nyílt adatközlés indokolt. A mikroklíma, a talajtípus és az állatfajta közti különbségek miatt a projektek helyi adaptációt igényelnek.
A telepítések tervezésénél figyelni kell a logisztikára, a legelők rotációjára és a villanypásztorok biztonságára. A panelmagasság, az áteresztett fény és a vízgyűjtés együtt határozzák meg a legelő teljesítményét és az állatjóléti mutatókat.
Merre tovább a napelemes legeltetés?
A juhok és a napelemek közti szinergia azt jelzi, hogy a természet és a technológia nem rivális, hanem szövetséges lehet. A vízforrások védelme, a biodiverzitás erősítése és a gyapjútermelés javítása együttesen új vidéki pályát rajzolhatnak. Ahol a földhasználatért hagyományosan ágazatok versenyeznek, ott most közös nyereség születhet.
A következő lépés a jó gyakorlatok terjesztése, a független kutatások bővítése és a helyi szereplők bevonása az illeszkedő megoldások kialakításába. Ha a tudományos bizonyítékok tovább erősödnek, az agrivoltaika a fenntartható földhasználat egyik vezető modelljévé válhat.
