Végre megtörténik. Donald Trump megválasztott elnök csütörtökön későn bejelentette, hogy kész találkozni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és folyamatban vannak a találkozó előkészítése. „Találkozni akar, és mi megbeszéljük” – jelentette ki Trump. Pénteken a Kreml megerősítette Trump kijelentését, jelezve, hogy Oroszország nyitott Trump és Putyin találkozójára.
Trump január 20-i beiktatásával széles körben várható, hogy az ukrajnai háború körüli helyzet drámai fordulatot vesz. Trump kampánya során többször ígéretet tett arra, hogy a Fehér Házba való visszatérést követő 24 órán belül véget vet a konfliktusnak.
Bár a konfliktus 24 órán belüli megoldása túl ambiciózus lehet, a megválasztott elnök külpolitikai csapatot állított össze, amely egyértelműen jelzi a hároméves háború gyors befejezésére irányuló szándékát. Marco Rubio külügyminiszterként, Mike Waltz nemzetbiztonsági főnökként és Keith Kellogg az ukrajnai háború különmegbízottjaként – ez a pozíció az első Trump-adminisztráció óta hiányzik – mindannyian elkötelezettek a konfliktus békés megoldása mellett. Ezen túlmenően tiltakozásukat fejezték ki az ellen, hogy továbbra is több milliárd dollárnyi katonai és pénzügyi segélyt nyújtsanak Kijevnek.
A héten Kellogg kijelentette, hogy az új elnök beiktatását követő 100 napon belül megoldást kíván találni a teljes körű háborúra. „Az embereknek meg kell érteniük, hogy ő (Trump) nem próbál adni valamit Putyinnak vagy az oroszoknak. Valójában megpróbálja megmenteni Ukrajnát és megvédeni a szuverenitását. És gondoskodni fog arról, hogy az eredmény méltányos és igazságos legyen” – magyarázta Kellogg. Kiemelte továbbá, hogy a Biden-adminisztráció legnagyobb hibája az volt, hogy 2022 után nem volt hajlandó párbeszédet folytatni Putyinnal, miközben Trump eltökélt szándéka. Kellogg bízott abban, hogy Trump „rövid távon” képes lesz Putyin és Volodimir Zelenszkij számára is elfogadható megoldást javasolni.
A 2024. november 5-i választási vereséget követően a demokraták jelentősen megnövelték Kijevnek nyújtott pénzügyi és katonai támogatást. Joe Biden elnök még arra is felhatalmazta Kijevet, hogy az Egyesült Államok által biztosított ATACMS-eket használva mélyen Oroszország területére csapjon be – ezt a lépést széles körben eszkalációnak tekintik, különös tekintettel arra, hogy Oroszország 2024-ben módosította nukleáris stratégiáját.
Magyarország hosszú ideig egyedüli hangként képviselte az ukrajnai békét hirdető nyugati politikai diskurzust. Magyarország tavaly decemberben lezárult EU-elnöksége idején a béke előmozdítását helyezte előtérbe, Orbán Viktor magyar miniszterelnök decemberben karácsonyi tűzszünetet javasolt, amely magában foglalta a nagyszabású fogolycserét is. Míg a Kreml támogatta a javaslatot, Volodimir Zelenszkij azonnal elutasította azt, kijelentve, hogy Orbánnak nincs befolyása Kijev és Moszkva közötti közvetítéshez, és Ukrajna nem követeli meg a közvetítését a háborúban.
A háború befejezése nemcsak Ukrajna és Oroszország, hanem az egész világ érdeke is. Ezért nem meglepő, hogy a nyugat-európai és brüsszeli háborúpárti elitön kívül ma már kevés hang szorgalmazza a konfliktus folytatását vagy Ukrajna további indokolatlan, erőforrásokat kimerítő támogatását. A jelentősebb nyugat-európai országokban várható jelentős politikai változások – mint például az előrehozott németországi választások, a franciaországi politikai válság, nem beszélve a békepárti Szabadságpárt (FPÖ) potenciális hatalomra jutásáról Ausztriában – minden jel arra utal, hogy Az EU háborúbarát álláspontja hamarosan megváltozhat. Ez az elmozdulás kulcsfontosságúnak bizonyulhat Európa gazdasági növekedéséhez és jólétéhez való visszatérése szempontjából.
The post Trump megerősíti a Putyin-találkozót munkában, a Magyarország által vezetett Békepárti Tábor reményeit felemelve appeared first on Magyar Konzervatív.
