Az Oeconomus Gazdasági Kutatási Alapítvány magyar gondolkodóközpontja szerdán mutatta be az idei OECO-indexet. Az objektív gazdasági és fejlesztési mutató szerint Magyarország a 18. helyen áll az Európai Unióban és a 35. helyen, és ezt egy magasan fejlett országnak minősítve. Magyarország felülmúlta az EU -tagállamokat, mint például Románia, Lengyelország, Lettország, Szlovákia és Olaszország, valamint olyan nagy globális gazdasági hatalmak, mint Kína és Oroszország.
„A magyar gazdaság alapjai soha nem voltak ilyen erősek az elmúlt 35 évben” – nyilatkozta az Oeconomus Pész Törcsi igazgatóságának elnöke a 2025 -es index bemutató sajtóversenyen. Az OECO-index mögött meghúzódó módszertan leírása-először a tavalyi évben bevezetett-Törcsi elmagyarázta, hogy 25 subinindikátort használtak, elsősorban a gazdasági, társadalmi és politikai dimenziókat. Hangsúlyozta azt is, hogy az OECO-index a Világbank adatain alapul, amely kétéves késleltetéssel frissített statisztikákat nyújt, vagyis a jelenlegi index tükrözi a helyzetet 2023-ban.
Komplex és objektív kép
Az indexben a gazdasági és társadalmi tényezők dominálnak (50 %, illetve 40 %), míg elsősorban az észlelési alapú politikai mutatók 10 % -ot tesznek ki. „Nem akartuk részt venni a Hunt Hunt Politic Boszorkányban, amellyel az elmúlt évtizedben az ilyen indexekkel kapcsolatban szembesültek” – jegyezte meg Törcsi, és hozzátette, hogy módszertanuk objektívebb elemzést kínál a gazdasági teljesítményről és a fejlődésről, mint a legtöbb hasonló globális index.
Az index az egy főre jutó GNI -t használja az egy főre jutó GDP helyett. A 25 szubindikátor között szerepelnek olyan mutatók, mint például a különböző gazdasági ágazatok hozzáadott értéke a GDP, a K + F -kiadások százalékában a GDP százalékában, az írástudás és az internet penetrációja az adott országban.
Navigálás a válságokon keresztül
A gondolkodóközpont jelentése szerint, míg a 2022-et az energiaválságból és az inflációs sokkból fakadó gazdasági problémák jellemezték, ezek 2023-ban strukturális kérdésekké váltak. ”2023-ban a világ nemcsak a 2022-es sokkhoz igazodott, hanem a hosszú távú következményekkel is szembesülni kellett: a gazdasági növekedés lelassult, miközben a társadalmi feszültségek és a politikai instabilitás növekedett.”
Ebben a nehéz globális kontextusban a magyar gazdaság rengeteg kihívással szembesült, mégis sikerült megtartania a fejlett országként való besorolást, sőt javítania is regionális helyzetét. A szárnyaló infláció, a fagyasztott EU -alapok és a szigorú kamatpolitika negatívan befolyásolta a belföldi fogyasztást és a beruházásokat; A kiskereskedelmi értékesítés csaknem 8 % -kal csökkent. Az ipari termelés és szolgáltatások szintén csökkennek, a mezőgazdaság az egyetlen ágazat, amely a növekedés növekedését mutatta.
Az a tény, hogy Magyarország ezen nehézségek ellenére fenntartotta a rangsorban betöltött helyzetét, nemcsak a gazdaság válságkezelő képességét tükrözi, hanem azt is jelzi, hogy az ilyen kihívások nemzetközi szinten vannak jelen.
Néhány érdekes megállapítás
Az index egyik legszembetűnőbb eredménye az, hogy Magyarország Olaszország előtt áll-a komplex kép világossá tétele Az Oeco-index a nemzetgazdaságok ajánlatai. A Szabolcs Pásztor kutatási igazgatója szerint Magyarország jobb teljesítménye olyan tényezőknek tulajdonítható, mint például a szolgáltatások, a mezőgazdaság és a gyártás hozzáadott értéke; a külső kereskedelem nyitottsága; Internet penetráció; műveltség; és az egy főre jutó mobiltelefonok számát – ezek mindegyikét figyelembe vették.
A szakértők arra is rámutattak, hogy az elkövetkező években a régiók egyes országai, például Kelet -Ázsia és a Perzsa -öböl valószínűleg megszüntetik a rést – vagy akár az európai nemzeteket is felülmúlják a rangsorban. „Ez nem azért van, mert az európai országokban az életszínvonal csökken, hanem azért, mert ezek a régiók dinamikusabban fejlődnek” – hangsúlyozta Pásztor.
„Míg az EU tagsága és a közös piacon való részvétel számos jelentős előnyt kínál, ők is korlátozásokkal járnak”
A nemzetközi kereskedelemben a közelmúltbeli fejlemények, különösen az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump elnök által bevezetett tarifákkal foglalkozik, Törcsi megjegyezte, hogy míg az EU tagság és a közös piacon való részvétel számos jelentős előnyt kínál, ezek szintén korlátozásokkal járnak. „A tarifákkal kapcsolatban Magyarországnak sokkal kevesebb mozgástér van, mert ez az EU része” – jegyezte meg.
Törcsi hozzátette, hogy bizonyos EU-specifikus korlátozások-elsősorban a Nordic és Benelux országok által meghatározott irányból, valamint az Unió alapvető államainak-szintén visszatartják Magyarország gazdasági fejlődését. „Nagyon erős bürokrácia, nagyon erős ideológia, nagyon kevés realizmus” – foglalta össze az EU jelenlegi pályájának problémáit.
A Magyarország utáni Kína, Oroszország, Olaszország fölött az Oeco-Index 2025 feletti rangsorban először magyar konzervatívon jelent meg.
