Michael McGrath, az Európai Bizottság demokráciáért, igazságszolgáltatásért, jogállamiságért és fogyasztóvédelemért felelős biztosa kedden Budapestre érkezett, hogy az új magyar kormány tagjaival tárgyaljon, miközben Brüsszel megkezdi a 2026-os jogállamisági jelentés elkészítését.
Az Európai Bizottság szerint McGrath látogatásának célja, hogy megvitassák Magyarország jogállami helyzetét és a korábbi jelentésekben feltárt, régóta fennálló aggodalmak megoldásához szükséges reformokat.
A biztos ittléte során találkozik Rák Richárddal, az Országgyűlés alelnökével, a törvényalkotási bizottság elnökével; Hantosi István, az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság elnöke; Hajdu Márton, a Külügyi Bizottság elnöke; és Sopov Éva Ildikó, az Európai Ügyek Bizottságának elnöke. A tervek szerint megbeszélést folytat Ruff Bálint miniszterelnök-helyettessel, Görög Márta igazságügyi miniszterrel, valamint Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kulturális miniszterrel is.
A megbeszélésekre csak napokkal azután került sor, hogy Magyar Péter magyar miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke politikai megállapodásra jutott a korábban befagyasztott uniós források 16,4 milliárd eurós felszabadításáról. Az egyezmény értelmében Magyarország reformok végrehajtására kötelezte magát olyan területeken, mint az igazságszolgáltatás függetlensége, a korrupcióellenes intézkedések, a médiaszabadság és az alapvető jogok, Brüsszel pedig beleegyezett abba, hogy megkezdi a visszatartott források feloldását az Orbán Viktor vezette előző kormánnyal évekig tartó viták során. Az első kifizetések várhatóan 2026 utolsó negyedévében érkeznek meg, amennyiben Magyarország végrehajtja a Bizottság által követelt reformokat.
A megállapodás részeként Magyarország május 29-én hivatalosan is értesítette Brüsszelt az Európai Ügyészséghez (EPPO) való csatlakozási szándékáról. A csatlakozás az EU legrégebb óta Budapest felé intézett követelései közé tartozott. A Bizottság a lépést fontos lépésnek nevezte az „unió pénzügyi érdekeinek védelmének megerősítése”, valamint az uniós forrásokat érintő „csalás és korrupció elleni küzdelem” felé.
McGrath hivatalba lépése óta a második hivatalos látogatása Magyarországon. Előző látogatása 2025. március 24–25-én volt, Orbán Viktor kormányának utolsó évében. A biztos akkor találkozott kormánytisztviselőkkel, bírákkal, ügyészekkel, civil szervezetekkel és a média képviselőivel a 2025-ös jogállamisági jelentés bizottsági előkészületei keretében.
A látogatást körülvevő politikai légkör markánsan eltérő volt. Budapest és Brüsszel viszonyát egyre feszültebbé tette a befagyott uniós források, a korrupcióellenes aggodalmak, a médiaszabadság kérdései, valamint az Orbán-kormánynak a külföldről finanszírozott civil és médiaszervezeteket célzó átláthatósági törvényjavaslata, amelyet a kritikusok az orosz külföldi ügynöktörvényhez hasonlónak minősítettek.
A látogatást követően McGrath nyilvánosan „komoly aggodalmának” adott hangot a magyarországi jogállamiság helyzetével kapcsolatban, míg a kormány tisztviselői azzal vádolták Brüsszelt, hogy jogállamisági mechanizmusokat használ politikai eszközként az EU fősodorával ellentétes politikát folytató konzervatív kormány ellen.
Ezek a feszültségek tükröződtek a Bizottság 2025-ös jogállamisági jelentésében, amely továbbra is erősen kritikus Magyarországgal szemben, annak ellenére, hogy elismert bizonyos előrelépéseket. A jelentés elismerte az igazságszolgáltatási irányítás terén elért előrehaladást és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács megerősített szerepét a korábbi reformokat követően. Mindazonáltal arra a következtetésre jutott, hogy a Bizottság által értékelt mind a négy területen továbbra is jelentős hiányosságok mutatkoznak: az igazságszolgáltatás, a korrupcióellenes keret, a média szabadsága, valamint az intézményi fékek és ellensúlyok.
A jelentés fő kritikái között szerepelt az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos aggodalmak, a magas szintű korrupciós ügyek kivizsgálásában elért korlátozott előrehaladás, a közbeszerzések összeférhetetlenségével szembeni elégtelen biztosítékok, a médiakoncentráció, az állami befolyás a médiapiacon, valamint a civil társadalmi szervezeteket és az alapvető jogokat érintő korlátozások. A Bizottság azt is kiemelte, hogy Magyarország annak idején megtagadta az EPPO-hoz való csatlakozást, mint a korrupcióellenes architektúra egyik fő gyengeségét.
Az Orbán-kormány határozottan elutasította ezeket a következtetéseket. Bóka János európai ügyek minisztere azzal érvelt, hogy a jogállamiság-jelentés inkább politikai eszközzé, semmint objektív értékeléssé fejlődött, miközben a kormány tisztségviselői fenntartották, hogy Magyarországra kettős mérce vonatkozik a migrációval, a nemzeti szuverenitással és az LMBTQ-ügyekkel kapcsolatos álláspontja miatt. Budapest a már végrehajtott igazságügyi reformokra és korrupcióellenes intézkedésekre is rámutatott, annak bizonyítékaként, hogy Brüsszel nem veszi tudomásul a haladást.
„A 2025-ös jelentésben szereplő kritikák közül sok most várhatóan újraértékelésre kerül”
A 2025-ös jelentésben foglalt számos kritika most várhatóan újraértékelésre kerül. Magyarország tervezett csatlakozása az EPPO-hoz közvetlenül ad választ Brüsszel egyik legmakacsabb aggodalmára, míg a magyar kormánynak a legutóbbi finanszírozási megállapodáshoz kapcsolódó reformvállalásai kedvezőbb megítélést eredményezhetnek a korrupcióellenes erőfeszítések, az igazságügyi kormányzás és az uniós intézményekkel való együttműködés tekintetében.
McGrath látogatása ugyanakkor Magyarország posztkommunista történetének egyik legfeszültebb alkotmányos vitája idején is zajlik. Az utazásra alig néhány nappal azután kerül sor, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök nem volt hajlandó eleget tenni Magyar Péter miniszterelnök május 31-i ultimátumának, amelyben a lemondását követelte.
A Tisza áprilisi elsöprő győzelme után alkotmányos nagytöbbséget birtokló kormány most várhatóan olyan intézkedéseket – nagy valószínűséggel alkotmánymódosításokat, amelyek nemcsak az elnöki posztot, hanem az Orbán-kormányok alatt kinevezett más köztisztviselőket is érintik – az államfő leváltását célozzák. Sulyok kikérte a Velencei Bizottság véleményét, azzal érvelve, hogy az ülő elnök politikai okokból történő leváltására tett kísérlet komoly alkotmányos és jogállami aggályokat vet fel, a Fidesz pedig „nyílt zsarolással” vádolja a kormányt, és aláásta Magyarország alkotmányos rendjét.
The post Magyarországra látogat az EU jogállami-főkapitánya, hogy elkészítse a 2026-os jelentést appeared first on Magyar Konzervatív.
