Az Egyesült Államok a Függetlenségi Nyilatkozat 250. évfordulójának ünneplésére készül. A jeles történelmi alkalomra Magyarországon is emlékeznek: a Ludovika Közszolgálati Egyetem az Egyesült Államok budapesti nagykövetségével, a Magyarország Alapítvánnyal, a Magyar-Amerikai Fulbright Bizottsággal, valamint a Ludovika Egyetem John Lukacs és Thomas Molnár Intézetével együttműködve adott otthont a rendezvénynek. Amerika és szabadság 250 június 3-án, szerdán. A helyszín a budapesti Ludovika Campus volt.
Deli Gergely, a Ludovika Tudományegyetem rektora tartotta a nap első ünnepi beszédét. Az Egyesült Államok függetlenségének 250. évfordulója alkalmából Deli úr megemlékezett egyeteme két intézetének, Lukácsnak és Molnárnak a névadójáról is. Mint fogalmazott, nagyszerű dolgokat értek el az Egyesült Államokban, miközben „magyar szívük” volt.
Ami a függetlenség 250. évfordulóját illeti, az előadó kijelentette, hogy az amerikai tapasztalat lényegében a szabadságról, az egyenlőségről és a rendről szól. Majd rámutatott, hogy ezek összhangban vannak a Ludovika Egyetem alapelveivel, hiszen a Ludovika fő küldetése a jó kormányzás tanítása.
Deli úr ezután „pótolhatatlannak” minősítette az Egyesült Államokat a világ színpadán; és megjegyezte, hogy Alkotmánya a világ egyik legrégebbi, folyamatosan érvényben lévő alkotmánya, ezért világszerte nagy érdeklődésre tart számot a jogtudósok körében. Az előadó azt is leszögezte, hogy az amerikai kultúra szerte a világon széles körű befolyást gyakorol.
Ezután Caroline Savage, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ügyvivője beszélt. Először Philip T Reeker diplomáciai pályafutását dicsérte, aki egy soron következő előadó lesz. Ami a jeles évfordulót illeti, elmondta a hallgatóságnak, hogy ez egy lehetőség az amerikaiaknak, hogy elgondolkodjanak nemzetük alapelvein, valamint a „szabadságon, demokrácián és önkormányzáson”.
Savage asszony hangsúlyozta, hogy Amerika története egy élő történet, amelyhez minden generáció hozzátesz valamit. Azt is megjegyezte, hogy Trump elnök úgy jellemezte az Egyesült Államokban hamarosan kezdődő Freedom250 ünnepségeket, mint „a jövő indítópadját”.
Majd megemlékezett a magyar népről, aki hozzájárult a nagy amerikai nemzet történetéhez. Az előadó olyan személyiségeket emelt ki, mint Michael Kováts de Fabriczy, az „amerikai lovasság atyja”, John von Neumann és Teller Edward tudósok, valamint Adolph Zukor filmrendező. Kijelentette, hogy ezek az emberek a példák arra az időre, amikor „a magyar kiválóság találkozik az amerikai lehetőséggel”.
Ms. Savage inspiráló szavakkal zárta művét, mondván, hogy az amerikaiak „a múlt iránti tisztelettel, a jelenbe vetett bizalommal és a jövő iránti nagy várakozásokkal” ünneplik függetlenségük 250. évfordulóját.
Philip T Reeker, az Egyesült Államok volt macedóniai nagykövete és a Wilson Center kiváló európai munkatársa következett. Elmondta a hallgatóságnak, hogy kevés kapcsolat volt olyan következetes és olyan bonyolult az emberi történelemben, mint az Egyesült Államok és Európa fejlődő kapcsolata. Az Egyesült Államok függetlenségének kikiáltásakor az európai nemzetek többsége a monarchia állami modelljét követte, míg az Egyesült Államok új kísérlet volt egy olyan köztársaságban, amelynek tartósságára nincs garancia – jegyezte meg a szónok.
Reeker úr arra is időt szakított, hogy megjegyezze, első diplomáciai küldetése a Szovjetunió összeomlása után Magyarországra érkezett.
Ezt követően történelmi párhuzamot vont III. György brit király aggodalmai között az amerikai gyarmatok védelméhez szükséges kiadások miatt az 1754–1763-as francia és indiai háborúban, ami arra késztette, hogy a gyarmatokat megemelje a védelmi hozzájárulások beszedése érdekében, és Trump elnök jelenlegi aggodalmai között, amiért az Egyesült Államok aránytalanul magas kollektív költekezést költ a NATO-ra.
További történelmi elmélkedések kapcsán az előadó kijelentette, hogy a NATO annak a következménye, hogy az Egyesült Államok felismerte, hogy az európai instabilitás saját nemzetbiztonságát is érinti az első világháború idején.
Felhívta a figyelmet a NATO fontosságára is, amely az Egyesült Államok első békeidőbeli katonai szövetsége az európai nemzetekkel történetében. Reeker úr a továbbiakban rámutatott, hogy a 2001-es szeptember 11-i terrortámadást követően az 5. cikk szerinti kollektív védelmi záradékot a mai napig az Egyesült Államok védelmében léptették életbe.
Magyarics Tamás, az ELTE Egyetem angol és amerikansztika professzora, a lap főszerkesztője magyar konzervatív nyomtatott magazinban beszélt az egyoldalúságról az amerikai külpolitikában.
A professzor szerint számos elemnek jelen kell lennie ahhoz, hogy egy nemzet a világ színterén az unilaterizmusba bekapcsolódhasson. Egyrészt „együttműködési előnnyel” kell rendelkeznie más nemzetekkel szemben, ami azt jelenti, hogy más nemzeteket ösztönözni kell a vele való együttműködésre. Kettő, az Egyesült Államok esetében két „gyenge szomszéd” északnak és délnek, és óceánok keleten és nyugaton, ahogy a 19. századi német kancellár, Otto von Bismarck mondta. Harmadszor, növekvő népességre van szüksége, amit az USA úgy tart fenn, hogy vonzó nemzet a bevándorlók számára. Négy, nagy, stratégiailag előnyös terület. Öt, rengeteg természeti erőforrás: az USA a világ első számú kőolajtermelője. Hat, egy kollektív ideológia, például Woodrow Wilson elnök globális missziós víziója a 20. század elején. És hat, egy rendkívül erős katonaság, ahogy Magyarics úr elmagyarázta.
Prőhle Gergely, a John Lukacs Stratégiai és Politikai Intézet munkatársa úgy vélekedett, hogy míg a legtöbb európai nemzetnek az Egyesült Államokkal való kapcsolata olyan dolgokon alapszik, mint a kereskedelem, az értékek, a szövetségek és az intézmények, Magyarország számára ez inkább érzelmi jellegű. Ennek oka, hogy a szovjet elnyomás idején az USA a remény és a szabadság képviselete volt a magyarok számára – fejtette ki – annak ellenére, hogy az USA 1948-ban a kommunista hatalomátvételkor és az 1956-os szovjetellenes magyar forradalomban sem segített Magyarországnak.
Prőhle ezután méltatta Henry Kissinger volt amerikai külügyminisztert, aki szerinte megértette, hogy Európa nem csupán egy földrajzi régió, hanem élő történelemmel rendelkező nemzetek gyűjteménye. A Kissinger államtitkár által vezetett tágabb enyhülési stratégián belül Magyarország Szent Korona 1978-ban, Carter elnök vezetése alatt tért vissza Budapestre – mutatott rá a szónok.
Majd hangsúlyozta, hogy az USA és az EU közötti kereskedelem a globális kereskedelem mintegy 30 százalékát teszi ki, ezzel is demonstrálva a kapcsolat döntő jellegét. Prőhle azt is kijelentette, hogy a kommunista blokk egykori nemzeteinek NATO-hoz és EU-hoz való csatlakozásával egyesek azzal érvelhetnek, hogy „a transzatlanti küldetés befejeződött”.
Csizmazia Gábor, szintén a John Lukacs Stratégiai és Politikai Intézet munkatársa az izolacionista és intervencionalista ellentétről beszélt az Egyesült Államok külpolitikájában. Az előadó megosztotta, hogy egyes szakértők úgy vélik, hogy az Egyesült Államok külpolitikája az amerikai forradalom óta lineáris; míg mások szerint ciklikus, az izolacionista és intervenciós időszakok 21–28 évente váltakoznak.
The post 250 éves amerikai szabadságot ünnepeltek a Ludovika Egyetemen appeared first on Magyar Konzervatív.
